Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
2644 támogatta, és itt most szeretném megkérdezni az előterjesztő képviselőjét, államtitkár urat, hogy ők miért nem támogatták ezt a módosító javaslatot. Most javaslom, hogy fogadjuk el ezt a módosító javaslatot, ha kapcsolódó módosító javaslattal, akkor úgy, és a későbbiekben nagyon fontosnak tartom egy önálló törvényjavaslat megalkotását is. Köszönöm szépen. ELNÖ K (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, az MSZPből. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A zárszóban említette képviselőtársam, hogy egy önálló törvény kellene. Erről az jut az es zembe, hogy bizonyára mindannyian tapasztaljuk, amikor fórumokon veszünk részt, hogy mennyi a panasz arra, hogy nem tartjuk, nem tartják be a törvényt. Én sokszor azt szoktam mondani, hogy már lassanként arra kell törvényt hozni, hogy tartsuk be a törvényt . Így vagyok az önálló parlagfűtörvénnyel is, hiszen létezik törvényi passzus arról, hogy mindenki köteles kultúrállapotban tartani a területét. Ha úgy vesszük, akkor igazából nem sokban különbözik a libatop mint szintén allergén növény a parlagfűtől. Miér t teszünk mégis különbséget? Azért, mert ez egy olyan hirtelen elterjedt, nagy gyomborítottságot produkáló növény, amire nagyon sokan érzékenyek - szerencsére én még nem, de lehet, hogy holnap már érzékeny leszek , ami miatt ez közérdekű témává vált. Kékk ői úr okfejtése egyébként, amit az előbb elmondott, rendkívül logikus, amikor itt a töréspontok és egyebek témájában az aggályát veti fel. Csak egy hibát követett el, nem olvasta el rögtön az elején, ahol földhasználóról beszélünk, és ha a földhasználó egy hektáros, öthektáros, százhektáros területen gazdálkodik, és egy adott összefüggő területről van szó, akkor bizony ahhoz az összefüggő területhez kell viszonyítani a parlagfűborítottságot. Az összes többi elem, ami a törésponthoz és egyébhez köthető, pedi g nem más, mint a beazonosítást szolgáló és elősegítő törvényi hely. Tehát tulajdonképpen ez a 6. számú indítvány arról szól, illetve a 3., 6., 9. számú módosító indítvány, hogy tartsuk be a törvényt, és különösen, mivel ez elsősorban mezőgazdasági gondkén t jelentkező növény, ezért kötöttük igazából a növényvédelemhez, aztán a további részénél is, mivel a mezőgazdasági hatóságokhoz vagy az ehhez kapcsolódó hatóságokhoz kapcsolódik, ezért is van az FVM kezelésében, de mint mondottam, közügy. Félidő táján jár va, csak azt tudnám kérni mindenkitől, hogy a június 30át mindenki nagyon jól vésse a fejébe, legyen ez bármilyen földhasználó, illetve bármilyen olyan földterülettel rendelkező - legyen ez MÁV, önkormányzat és egyéb , ahol a parlagfű veszélye megvan és felütheti a fejét, június 30áig közügy elvégezni a gyomirtást. Említette Kékkői úr, hogy esetenként nehéz a parlagfűborítottság alapján a kötelező hatósági irtást elrendelni. Ezért is van többek között a kapcsolódó módosító, hiszen szakemberként mindanny ian tudjuk, hogy igazából a parlagfű akkor tudja felütni a fejét, ha maga a kultúrnövény vagy későn kel, vagy a tőszámmal baj van, és nem tudja elnyomni igazából a parlagfüvet, illetve a parlagfű nagyobb mennyiségben van jelen. (13.30) Ezért tettük be, hog y ott, ahol a kultúrnövény tőállománya 50 százalék alatti, és megvan a veszélyeztetettség a parlagfű részéről, ott szinte biztos, hogy 30 százalékos vagy afölötti parlagfűborítottság jöhet elő. Tehát ennyi pontosítást beletettünk, hogy ne fordulhasson elő az az eset, amiről a mezőgazdasági bizottságban egyébként vitatkoztunk. Én azt kérem, hogy a patkó mindkét oldalán legalább úgy álljunk hozzá, mint ahogy a szakmai bizottságban, a mezőgazdasági bizottságban álltunk hozzá, hogy bár a kormány részéről volta k
