Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - Az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 71/2004. (VI. 22.) Ogy. határozatban megjelölt feladatok teljes... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
2627 egyáltalán folytatni kívánja ezt a munkát. Dr. Vastagh Pál alkotmány- és igazságügyi bizottsági elnök az indokolásában rögzíti azt a tényt, hogy a kormány benyújtotta ezt a beszámolót, első beszámolónak hívja Vastagh úr ezt a tájékoztat ót. Ennél többet nem mond, csak az elfogadását javasolja. A parlament egyik legtekintélyesebb bizottsága így honorálja az érkeztető bélyegzőt, a láttamot, a napot. A kormány papírja megérkezett, a tájékoztatót benyújtották, azt pecséttel iktattuk, és ebből az következik, hogy el is fogadjuk tartalmi elemzés nélkül, tisztelt Ház? Részletes értékelést mellőzve? Óvatosan kellene bánni az alkotmányozással általában, mert ha ezt a példát követnénk, akkor előfordulhatna majd pár év múlva a parlamentben vagy akár a jövő héten is, a száz lépés egyikeként, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, írja meg az alkotmányt, és azt nyújtsa be. És Petrétei igazságügyminiszter irodai magányában leülve megírja az alkotmányt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijavítja benne a helyesírási hibákat, aztán az alkotmányt benyújtják, és ezzel, a mai előterjesztésből az következik, hogy azt el is fogadjuk. Nem vitatkozunk róla, nem tárgyaljuk meg, tudomásul vesszük, hiszen benyújtották. Ez elfogadhatatlan! Ezt tulajdonképpen jól tudj a Vastagh Pál elnök úr is az alkotmányügyi bizottságban, hiszen egy héttel később, április 18án benyújtott egy másik országgyűlési határozatot a jogi segítségnyújtásról szóló, valamint a közvetítői tevékenységről szóló törvény végrehajtásához szükséges ko rmányzati intézkedésekről. Kérem szépen, ebből már az igazságügyminiszter úr tudja, hogy mi a dolga. A benyújtott országgyűlési határozat ugyan nem négy sor, mint amiről most tárgyalunk, hanem hét sor, de érdekes módon már hozzá van fűzve hét oldal részle tes indokolás. Ez az indokolás, kérem szépen, a lakásmaffiahatározat mögül hiányzik. A konszenzussal meghozott határozat érintettjei, tehát akik közreműködtek, akikre vonatkozott a még mindig érvényben lévő határozat, amely feladatot adott az igazságügym iniszternek, a földművelésügyi miniszternek és a pénzügyminiszternek a végrehajtás oldaláról, ma már le vannak váltva. Gyurcsány úr menesztette mind a hármukat a kormányból. Alkalmatlanságuk deklarálásában, remélem, szerepet játszott az a körülmény is, hog y a lakásmaffia elleni küzdelemben impotensnek mutatkoztak mind a hárman, különkülön és együttvéve is. Petrétei úr folytatja elődje negliganciáját, következetesen távol marad a lakásvisszaélések témájától, mindig államtitkár úr van itt, aki lehet, hogy sz ívén viseli a dolgokat, de az igazságügyminiszternek - jó, ha visszatekint Bárándy úr sorsára - talán részt kellene vennie e fontos társadalmi kérdés megvitatásában. Tehát ne tartsa távol magát az igazságügyminiszter a lakásmaffiától, de az áldozatoktól sem, mert az áldozatokról van itt szó. Álságos és valótlan az a magyarázkodás, miszerint a hatályon kívül helyezés nem változtat a dolgok lényegén. Dehogynem változtat, tisztelt parlament! A kormány megszünteti a határidőket, eltörli a felelősöket, a felel ősséget, és nyilvánvalóan arra törekszik, hogy ebben a ciklusban már soha többé ez a téma ide, a parlament elé ne kerüljön. Ugyanis jövő ilyenkorra már nem fogunk itt ülésezni. Kampány lesz, sőt a kampány finise lesz, az Országgyűlés már fel lesz oszlatva. Nagyon jól tudja ezt a kormány, és arra törekszik, hogy ebben a témában a feladatokról soha többet számot adni az ország nyilvánossága előtt és az áldozatok szemébe nézve ne kelljen. Ha egy határidő folyamatos, és ebben a határozatban több folyamatos hatá ridő volt, tudjuk, hogy 37 határidő volt, megszabva tárcák szerint a felelősséget, a határidőt, volt benne folyamatosság is. A folyamatos határidő azt jelenti, hogy a feladat napról napra időszerű és követendő. A folyamatosság azt jelenti, van feladat hétf őre, keddre és a hét többi napjára is. Ha úgy cselekszünk, hogy május elsején lépünk egyet, majd december 31én megvizsgáljuk, hogy jó irányba léptünke, vissza kelle lépni, vagy beleléptünke valamibe, akkor az már késő, az már nem folyamatosság, kérem s zépen. Felhívom a figyelmet arra, hogy a kormány minden folyamatos határidejű feladatot eltörölni akar, és az alkotmányügyi bizottság úgy gondolja, hogy ezt elfogadja. Hát még tudomásul sem szabad venni! Azt mondja a kormány ezzel az országgyűlési határoza ttal, hogy nem kíván dolgozni. Tisztelt Ház! Kedves Tévénézők, Áldozatok! Teljesen világos, a Gyurcsánykormány három
