Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÖRÖMI ATTILA (független):
2615 jogukban kellene álljon, de nem áll. Az, hogy nem, annak köszönhető, hogy 1993ban a törvényhozó csupán egy befejezetlen és diszkriminatív törvény elfogadását vállalta. (Az elnöki széket Harra ch Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az időközben eltelt 12 év alatt sok minden megváltozott. A december 5i népszavazásnak volt egy közjogi előjátéka, amelynek során a külhoni magyarok magyar állampolgárságának kérdését, a Magyarok Világszövet sége által megfogalmazott kérdést megvizsgálta a magyar állam minden illetékes testülete: az Országos Választási Bizottság, az Országgyűlés, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság. E vizsgálatok során kiderült: az a kérdés, hogy Magyarország kínáljae fel a magyar állampolgárságot valamennyi külföldön élő magyarnak, egyesegyedül Magyarországtól, a magyar politikai osztály akaratától függ. Hiszen meg sem említi a trianoni döntést felülíró párizsi békeszerződés az állampolgárság kérdését. Meg sem említi ! Sem az Európai Unió nem tiltja, sem a szomszédos államok. December 5e után senki és semmi nem akadályozhatja meg Magyarországot abban, hogy a jóvátétel szándékától vezérelve és az egyes külföldre szakadt magyar népcsoportok egyenlő méltósága alapján a m agyar állampolgárság nyilatkozattal történő megszerzéséről szóló 5/A. §t következetesen végiggondolja, és annak a befejezetlenségéből fakadó hátrányosan megkülönböztető jellegét megszüntesse. Ugyanis történelmi tény, hogy a második világháború idején a vi lágraszólóan igazságtalan trianoni békeparanccsal Magyarországtól elszakított magyar milliók 80 százaléka visszanyerte magyar állampolgárságát. (A jegyzői székben dr. Vidoven Árpádot dr. Hende Csaba váltja fel.) Jogilag is alátámasztott tény, hogy sem őket , sem leszármazottaikat sem a párizsi békeszerződés, sem a revíziós törvényeket hatályon kívül helyező rendelkezések nem fosztották meg magyar állampolgárságuktól. Magyar állampolgárságuktól őket évtizedekkel később, 1960ban a magyarcsehszlovák, 1963ban a magyarszovjet és végül 1979ben a magyarromán kétoldalú, aláírt egyezmények segítségével fosztották meg. Ugyancsak történelmi tény, hogy a kommunizmus bukása után a magyar állam az emberi jogok jobb érvényesüléséért felmondta ezeket az egyezményeket, és az Országgyűlés törvénnyel helyezte azokat hatályon kívül. Következésképp az általuk okozott kár is semmis, vagyis hatályon kívül helyezésük óta nem állapítható meg az általuk okozott állampolgárságvesztés. Az Országgyűlés feladata ezt a jogi tényállás on alapuló megállapítást megtenni. Még sokkolóbb az a felismerés, hogy a volt Jugoszláviának a második világháború során Magyarországhoz visszatért területein élő magyarokat és leszármazottaikat még ilyen kétoldalú kényszerszerződések sem fosztották meg a mai napig magyar állampolgárságuktól. Ennek a ténynek a közlése is az Országgyűlés felelőssége. Ezért felkérem az Országgyűlést, hogy az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása során vegye fontolóra az alábbiakat: Iktassa be az 5/A. § (1) bekezdés a) pontjában található felsorolás végére azt a három kormányrendeletet is, amelyekkel a magyar kommunista állam jogerőre emelte a szlovákiai, kárpátaljai és romániai magyarokat magyar állampolgárságuktól megfosztó államközi egyezményeket. Ezzel az egyszerű jogalkotói lépéssel igazságot szolgáltat, és szabályozza hárommillió magyar állampolgárságát, amelytől őket akaratuk ellenére, értelmetlenül fosztott meg egykor a magyar állam. Iktasson be egy cikkelyt az 5/A. § (1) bekezdésébe, amelyben a maradé k 20 százaléknyi külhoni magyar számára is a Kárpátmedencei szórványmagyarokról és esetlegesen nyugatra és keletre, például Lettországba vagy Kazahsztánba menekült, hurcoltatott, sodródott leszármazottaikról van szó. Miután az ő jogfosztottságuknak is, mi ként az eddig taglaltaknak a kegyetlen és embertelen trianoni békediktátum teremtette meg az elsődleges alapot, ezért számukra is egyoldalú nyilatkozattétellel kell megszerezhetővé tenni a magyar állampolgárságot.
