Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2612 ország viszonylatában a kettős állampolgárság olyan esetekben, amikor kivándorlásról beszélünk, családegyesítésről beszélünk, letelepedésről és más kérdésekről. De olyan esetet, amikor egy jogi aktussal egy szomszédos ország polgáraira, milliókra terjesztik ki a másik ország állampolgárságát, ilyet nem ismerünk az európai gyakorlatban, és idegen is az európai gyakorlattól. Emlékszünk rá, hogy a magyarigazolvánnyal milyen nemzetközi botrányt siker ült bevásárolnia Magyarországnak. Holott sokan beszéltünk arról, hogy szintén arról van szó, ez is egy érzelmi kérdés, mint tudjuk, és ezt az érzelmi kérdést komolyan kell venni, de nem szabad játszani felelőtlenül a határon túli magyarokkal. Az ilyen kérd ésfeltevések felelőtlen játékot jelentenek, mert az ő érzelmeiket felkorbácsolják, nem adnak reális választ azokra a problémákra, amelyek felmerülnek, hanem csak az érzelmek maradnak ott, és valójában az ügyek nem kerülnek elintézésre. Ugyanez történt a ma gyarigazolvánnyal is. A magyarigazolvány a töredékét nem tudja teljesíteni annak, amit annak idején ígértek mindazok, akik érveltek mellette, hogy szükség van a bevezetésére; viszont Magyarországnak sikerült lejáratnia magát a nemzetközi fórumokon ebben a kérdésben, a határon túli magyaroknak pedig nem tudott vele segíteni. Ugyanígy vagyunk a kettős állampolgársággal is. Ezért kell a józanság és a bátorság itt is, a határon túli magyarok iránti elkötelezettség, hogy merjünk ezekről a kérdésekről beszélni, n e pedig fülünket, farkunkat behúzva próbáljunk beállni persze természetesen egy szimpatikusnak tűnő, ám valójában nem a határon túli magyarok érdekeit szolgáló álláspont támogatói közé. Nos, az SZDSZ ezért mindig azon az állásponton volt, hogy ez nem jó ir ány, viszont a jó irány az, ami többek között előttünk fekszik ebben a törvényjavaslatban, annak az elősegítése, hogy azok a magyarok, akik Magyarországra jönnek és itt le akarnak telepedni, ezt megtehessék. Megtehessék mindazon megalázó procedúrák nélkül, amelyeket az elmúlt években nekik meg kellett tapasztalni. Szerintünk ez egy nagyon helyes irány, mert valóban azon határon túli magyarok, akik eldöntötték már, és meghozták az életükben ezt a döntést, hogy ők ide akarnak jönni, itt akarnak boldogulni, ők et itt kell segíteni. Akik úgy döntöttek, hogy ott akarnak maradni a szülőföldjükön, és ott akarnak boldogulni, őket pedig ott kell segíteni. Ez a mindenkori magyar politika felelőssége. Nem helyettük meghozni a döntést, nem őket kényszeríteni bármilyen ir ányba, hogy valamiféle magasztos cél miatt azt próbáljuk nekik mondani, hogy de, nektek ott kell maradni, és ott kell boldogulni mindenképpen, mert különben kiürülnek az egykori magyar területek, vagy azt mondani nekik, hogy de gyertek ide, mert szükségünk van a munkaerőre. Azt gondolom, egyik álláspont sem helyes. Rájuk kell bízni a döntést, és őket kell segíteni abban, hogy ha ők meghoztak valamilyen döntést: vagy azt, hogy idejönnek, vagy azt, hogy ott maradnak, azt kell nekünk segíteni. Ez a törvényjava slat ebben a szellemben született, ezért ezt nagyon helyesnek tartjuk, támogatjuk, megjegyzem: évek óta támogatja a Szabad Demokraták Szövetsége ezt a politikai irányvonalat. Hogy a politikai térkép változatosságáról is hadd ejtsek néhány szót, én még emlé kszem azokra a vitákra hosszú évekkel ezelőtt a magyar parlamentben, illetve a törvényjavaslatok kialakításánál, amikor például az idegenrendészeti törvényről vitatkoztunk, emlékszem, hogy például a szabad demokraták és a szocialisták voltak azok, akik azt az álláspontot képviselték, hogy igen, könnyítéseket alkalmazunk az idegenrendészeti törvényben a határon túli magyarok irányába, ne kelljen átmenni ezeken a megalázó procedúrákon - ahogy az előbb fogalmaztam - a határon túli magyaroknak, ha ide akarnak j önni, és le akarnak telepedni. (10.50) Hosszú évekkel ezelőtt volt ez, akkor viszont a jobboldali pártok voltak azok, amelyek a leghatározottabban mondták: de bizony, benne kell hagyni ezeket a nehezítő rendelkezéseket a törvényben, nehogy az legyen, hogy nagy számban jönnek majd ide a határon túli magyarok, letelepednek Magyarországon, és itt megjelennek a hazai munkaerőpiacon is, illetve otthagyják a szülőföldjüket.
