Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - Molnár József (MSZP) - az oktatási miniszterhez - “Érettségi? Felvételi? Mindkettő? Egyik sem?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
261 Kérdezem államtitkár urat: szakmailag és technikailag felkészülte a tárca és a felsőoktatás intézményrendszere egy gyökeres változás országos szintű érvénybe léptetéséhez? Részesülteke megfelelő tájékoztatásban a változások érintettjei, az idén érettségiző, felvételiző diákok és szüleik, valamint a pedagógusok és az iskolák? Leszneke kézzelfogható előnyei a változásn ak a diákok és családjaik életében, ha igen, melyek ezek? Végül: hogyan érinti a felvételi rendszer átalakulása a korábban, a régi rendszer szerint érettségizetteket, ha a jövőben felsőoktatási intézménybe jelentkeznek? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Az interpellációra Arató Gergely államtitkár úr válaszol. Önt illeti a szó. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kilencvenes évek elején egyegy korosztálynak körülbelül 40 százaléka szerzett középiskolai érettségit, és 1012 százalék volt a felsőoktatásban továbbtanulók aránya. Ma közel e korosztály háromnegyede már érettségizik, és minden második tanuló a felsőoktatásban folytatja tanulm ányait. Önmagában ez a tény is indokolja azt, hogy az érettségi és felvételi rendszerét megváltoztassuk, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amelyik jobban igazodik a középiskolák munkájához, amelyik egyszerűbb a diákok számára, és amelyik egyértelműbb és igazságosabb bejutást biztosít a felsőoktatásba. A kétszintű érettségi rendszerére való áttérés 1996ban kezdődött meg (Pettkó András: Hibásan!) , sor került a tételek kidolgozására, a vizsgakövetelmények meghatározására, a vizsgaeljárás elfogadására és tes ztelésére, a pedagógusok, a vizsgáztatók felkészítésére. (Pettkó András közbeszól.) Képviselő úr azt kérdezi, hogy milyenfajta tájékoztatást kaptak az iskolák, a diákok a kétszintű érettségiről. (Pettkó András: Teljes káosz van! - Az elnök csenget.) 120 ez er leporellót juttatott el a minisztérium az érettségiző diákokhoz, 128 tájékoztató fórumra került sor központi szervezésben, több tízezer pedagógus veszt részt pedagógusképzésen már 2004ben, és 2005ben ezek a továbbképzések folytatódnak, az Oktatási Min isztérium honlapjáról 350 ezren töltötték le az egyes tételeket, a kétszintű érettségivel kapcsolatos információkat. (14.10) A képviselő úr azt is kérdezi, hogy a felsőoktatás mennyire készült föl a kétszintű érettségire, és mennyire készült föl arra, hogy a diákokat fogadja, akik a kétszintű érettségiben vesznek részt. Ezzel kapcsolatban közismert az, hogy a felsőoktatási intézmények döntő része nem tart igényt pillanatnyilag az emelt szintű érettségire, tehát nem tette kötelezővé az emelt szintű érettségi t. Azonban minden felvételiző számára többletpontot, előnyt jelent, ha emelt szintű érettségit tesz le, ezért a felkészült diákok többsége választja is ezt a fajta vizsgalehetőséget. A beérkezett érettségi jelentkezések alapján most már tudjuk, hogy közel a diákok harmada választott emelt szintű érettségit egy vagy több tantárgyból, tehát a felvételiző diákok jelentős része emelt szintű érettségit is fog tenni, ami számukra többletpontot, többletlehetőséget, a felsőoktatási intézmények számára pedig a továb biakban jobb választási lehetőséget biztosít. Azt kérdezi a képviselő úr, hogy milyen kézzelfogható előnyei vannak a diákok számára a kétszintű érettségi rendszerének. Két fontos előny van. Az egyik előny az, hogy egy egyértelmű vizsgát tehetnek le, egy ol yan vizsgát, amely a középiskolai ismeretanyagra és tananyagra épül, amely a középiskolai felkészültséghez igazodik, de amely figyelembe veszi a felsőoktatás igényeit is. A másik nagy előny pedig az, hogy egyetlen vizsgát kell letenniük, amelyik mind érett ségiként, mind felvételiként szolgál. Végül azt kérdezi képviselő úr, hogy mi történik azokkal, akik a korábbi években tettek érettségi vizsgát. Az érettségi vizsga nem évül el, tehát azt nem kell minden évben újra letenni. Aki valamelyik évben érettségi v izsgát tett, ezt a további felvételei kapcsán is fölhasználhatja. Ez vonatkozik a régi rendszerben érettségizett diákokra is, nekik is lehetőségük van arra, hogy az idei
