Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 2 (220. szám) - A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2582 irányelvet, amely a korábbi szabályozás lényegét ugyan megtartotta, de azt bizonyos vonatkozásokban kiegészítette és pontosította. Célul tűzte ki többek között, hogy versenyhelyzete t teremtsen az európai energiapiacon, hogy 2007. július 1jétől minden fogyasztó szabadon vásárolhasson villamos energiát; hogy minden szállító és elosztó hálózathoz szabad legyen a hozzáférés; hogy a piaci szereplők különböző jellegű tevékenységének jogi, számviteli és irányítási szempontból történő szétválasztása megtörténjen; hogy a kisfogyasztók védelme jobban érvényesüljön; és hogy a szabályozó hatóság létrehozatalra kerüljön minden országban. Ehhez kell nekünk a saját jól felfogott érdekünk okán is mo st ismét alkalmazkodnunk, és mivel az optimális harmonizációt jobban tudjuk két lépcsőben elvégezni, már most tudjuk, hogy valamikor 2007 első negyedében egy újabb, immár negyedik, de egyben utolsó harmonizációs módosításra is sor fog kerülni. Most azonban nyilván csak az előttünk lévő törvénytervezetről, azaz a harmadik lépcsőről beszélhetünk. Mielőtt azonban erről beszélnék, szükségesnek tartanám azt elmondani, hogy a villamosenergiaiparág és piac jogi szabályozását illetően most sem állunk rosszul. Áll amtitkár úr említést tett erről egy futó mondatban. Azt gondolom, hogy nagyon szerény volt, amikor csak egy mondatban említette meg, amit én talán többen fogok megemlíteni, hogy az Európai Bizottság 2004 őszén 18 tagállamot szólított fel arra, hogy nem tel jesített harmonizációs kötelezettségének tegyen eleget, majd tíz tagállammal szemben indított eljárás. Magyarország nem volt köztük. Az újonnan csatlakozott tíz tagállam közül, mint azt hallottunk, hazánkban a legnagyobb a szabadpiacról villamos energiát v ételezők aránya. Ez tudomásom szerint jelenleg már 27 százalék fölött van, ami számukra, mármint a szabadpiacra kilépett fogyasztók számára, nagyfogyasztók, feljogosított fogyasztók számára mintegy 18 milliárd forint árelőnyt jelent. Az Európai Bizottság n egyedévvel ezelőtt kiadott jelentésében kedvező képet mutatott a magyar energiapiacról. Ezen a helyzetünkön nyilván még csak javítani fog ez az előttünk lévő törvényjavaslat, melyet - nem habozok kimondani, még ha ez nem igazán szokásos is itt a parlamentb en és a parlamenti viták során - egyszerűen jónak tartok, és csak remélem, hogy nagy tömegben megjelenő módosító indítványokkal nem fogjuk szétverni azt, ami az eredeti, megcélzott szándéka volt ennek a törvényjavaslatnak. Véleményem alátámasztásául igen, én is hivatkoznék a gazdasági bizottságban az Energia 2000 nevű egyesület jelen lévő nagy hírű szakemberének a véleményére, aki ezen a területen mindig igen éles kritikákat szokott megfogalmazni. A kritikája most nagyonnagyon finomra volt hangolva, és kie melte, hogy általában és teljes egészében egyetért mindazzal, amit az előttünk lévő törvényjavaslatból kiolvashatott. Ennek a törvénymódosításnak az előzőekben már említett jogharmonizációs kényszeren túl persze az is oka, hogy egyúttal a villamosenergiap iac megnyitása óta eltelt több mint két év tapasztalatai alapján jogosan felmerült pontosítási igények kielégítésére is jó lehetőség nyílt most. A törvénymódosítás feltétlenül jelentős előrelépést jelent a fogyasztóvédelem, a hatékonyabb árampiaci működés, a Magyar Energia Hivatal feladatkörének bővülése, az engedélyesek, azaz az energetikai társaságok kötelezettségeinek egyértelműsítése és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése terén. Ami a fogyasztóvédelem, a fogyasztók pozícióinak javulását, erősödé sét illetően elmondható, én szükségesnek öt dolgot találok kiemelni. Egy: a szolgáltató ezentúl köteles - ez többször elhangzott - a fogyasztót a szerződési feltételek minden esetleges változtatásáról, változásáról, még a vezetékek karbantartásáról és term észetesen az árakról is írásban értesíteni. A szolgáltató ezentúl csak érvényes hitelesítéssel rendelkező fogyasztómérővel mérheti a vételező fogyasztását. Ez nagyon régóta húzódó és nem megoldott vitatéma, a fogyasztóvédelmi egyesületeknek mindig ez volt az első számú kívánalma és követelése, hogy hitelesített fogyasztásmérőt ismerjen csak el a törvény mint fogyasztásmérés alapját és lehetőségét. Természetesen ez némi terhet hárít a szolgáltatókra, és bizonyos időt tesz szükségessé, hogy a nem hiteles órák at lecseréljék, ezért a törvény 2007. január
