Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 2 (220. szám) - Béki Gabriella (SZDSZ) - az oktatási miniszterhez - “Késés és lemaradás az oktatás terén?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
2537 a különböző szakmai zsűri 57 pályázatot tartott igazán értékesnek, alkalmasnak és a jövőben támogatandónak. Mivel személy szerint is nagyon híve vagy ok annak, hogy előre lehessen tudni ezeknek a támogatásoknak a mértékét, középtávon lehessen tervezni - hiszen a legjelentősebb fesztiválokra általában nagyon komoly szakemberek tervezése alapján nemzetközi vendégművészeket hívnak meg, akiknek a naptára bi zony nagyon komolyan előre betelt , most azon dolgozunk, hogy a 750 millió forint, amit a nemzeti kulturális alapprogram és a minisztérium juttat a nagy fesztiváloknak, kiegészülve a körülbelül 800 millió forintos regionális pályázattal, amit április 20á n kiírtunk, illetve a Gazdasági Minisztérium kiírt, tudjuk támogatni ezeket a fesztiválokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Béki Gabriella (SZDSZ) - az oktatási miniszterhez - “Késés és lemaradás az okta tás terén?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Béki Gabriella, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselő asszonya, kérdést nyújtott be az oktatási miniszternek: “Késés és lemaradás az oktatás terén?” címmel. Bé ki Gabriella képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon! BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A romák és az iskola, illetve az iskolarendszer kapcsolatát több kutatás is vizsgálta már Magyaro rszágon. Ezek a kutatások a romák iskolázottsága és a munkanélküliségük kapcsolatát, a roma tanulók iskolai hátrányait is feltárták. Legutóbb pár hete olvashattuk a sajtóban a Kemény István nevével fémjelzett három nagy, országos romafelmérés összehasonlít ó elemzését. Az első felmérés, '71 óta emelkedett az általános iskolát és a középiskolát látogató roma tanulók számára, ugyanakkor a cigányok és nem cigányok közötti különbség az iskolázottság tekintetében nem csökkent, sőt nőtt. A 2003as felmérés szerint ma már a roma diákok négyötöde elvégzi az általános iskolát, de nagy része csak késve. A középiskolát csupán egyötödüknek van bátorsága megcélozni. Bár az elmúlt hat esztendőben a középiskolába beiratkozók száma is növekedett, gyakori jelenség a cigány gy erekek lemorzsolódása. Egy 2002es tanulmány szerint a kimaradó tanulók aránya már a középiskola első két évében megközelíti a kétharmadot. Mindebből az következik, hogy egyetemre és főiskolára a roma fiatalok alig egy százaléka jut el. Míg a többségi társ adalom fiataljainak 40 százaléka, a cigány fiatalok közül csak minden századik tanul felső szinten. '93 és 2003 között emelkedett a kisegítő iskolákba vagy osztályokba utalt gyerekek száma is, a roma gyerekek megközelítőleg 20 százaléka ilyen osztályba jár . Tisztelettel kérdezem államtitkár urat: mivel magyarázzák ezeket a jelenségeket, és milyen lépéseket terveznek ezek ellen? Várom válaszát. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kérdésre Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium állam titkára válaszol. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő asszony egy nagyon fontos válságjelenségre mutat rá az oktatásban, egy olyan válságjelenségre, amelyi k általánosabb bajokban, általánosabb nehézségekben gyökerezik. A magyar oktatási rendszer a rendszerváltás után olyan változásokon ment keresztül, amelyek növelték ennek az oktatási rendszernek a szelektáló hajlandóságát, növelték azt a fajta tulajdonságá t, hogy a jobb helyzetből indulónak jobb esélyeket nyújt, a rosszabb helyzetből indulónak pedig rosszabb, kisebb esélyeket, tehát nem csökkenti, hanem
