Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 26 (218. szám) - Egyes munkajogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
2442 - egyébként nem egyedül, mert Gémesi György képviselőtársam, Gödöllő polgármestere is egyetértett velünk e tekintetben , hogy itt egy olyan szabályozásról van szó, amir e égető szüksége van a fővárosnak, égető szüksége van az agglomerációnak, az agglomerációs településeknek és mindenekelőtt az ott élő embereknek. Ez a szabályozás 1996 óta késik. 1996ban megteremtődtek a törvény feltételei, sőt akkor kimondta az a jogszab ály, hogy szükség van erre a törvényre, és tulajdonképpen az azóta eltelt időben nem sok minden történt, egészen mostanáig. Az előző kormány késlekedett ennek a szabályozásnak az elkészítésével, benyújtásával, nem vállalta föl azt a politikai felelősséget, hogy egyfelől a településfejlesztési szakmával, másrészt a települési önkormányzatok képviselőivel egyeztetve elkészítsen egy olyan szabályozást, ami vállalható. Miközben tudta az előző kormány is, és ez a kormány pedig nemcsak tudta, hanem fel is vállalt a, hogy készüljön egy ilyen jogszabály, készüljön egy ilyen előterjesztés, mert tudjuk, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy milyen korlátokat építünk be a településeknek, hanem egy sokkal összetettebb problémáról beszélünk. A fejlesztések, a gazdasági, lakóterületi fejlesztések nem zsákmányolhatják ki korlátlanul és felelőtlenül és persze következmények nélkül a bennünket még körülvevő természetes környezetet, éppen ezért kell bizonyos korlátokat és fékeket beépíteni a jogszabályba. Fontos az, hogy ez a jogszabály biztosítsa a fenntartható fejlődés elvének megfelelő területhasználatot. Ez azt jelenti, hogy egyrészt lehetőséget nyújtunk a településeknek a térbeli fejlődésre, ez az előterjesztés ezt a lehetőséget biztosítja, ugyanakkor ökológiai, környezet védelmi, természetvédelmi szempontból védi a bennünket körülvevő környezetet, ezzel összhangban az életminőségünket. Egy másik fontos szerepe az elfogadásra váró szabályozásnak az, hogy a szükséges, különösen az országos és regionális jelentőséggel bíró in frastruktúrafejlesztések térbeli összehangolásának megteremti a törvényi alapjait, illetve azt, hogy ennek eredményeképpen egyfajta garanciát nyújt a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúralétesítmények, a közlekedéshálózat nemzeti fejlesztési törekvé sekkel összhangban lévő, számunkra optimális helyen történő meghatározásával. Megnyílik a lehetőség, hogy ezek a beruházások felgyorsuljanak, és - szemben azzal, amit ebben a vitában hallhattunk - például a M0s autópálya északnyugati szektora tekintetében is elég konkrét ez az előterjesztés, ez az előterjesztés tartalmazza azt, hogy az északi körgyűrű bezárul. Az északi körgyűrű tekintetében bizonyos dolgokat nem tud ez a törvény, ez a jogszabály megvalósítani vagy előírni, éppen azért, mert folyamatosan a települési érdekekkel, a települést megjelenítő érdekekkel találkozik akár a jogalkotó, akár pedig a kormányzat. Tudni kell azt, hogy ezeknek a beruházásoknak a befejezéséhez vagy egy nyomvonal kijelöléséhez konkrét ütközésekre kerül sor, de ezek a konkré t ütközések, amelyek többnyire települési érdekekre hivatkozással jelennek meg, adott esetben sokszor csak egy képviselőtestületnek az akaratát, egy képviselőtestületnek az érdekeit vagy a rövid távú érdek felismerését tükrözi, ugyanúgy egyébként, ahogy a belterületbe vonások is. Miről van szó? Az elmúlt 1015 évben jelentős számban, jelentős mennyiségben vontak be belterületbe földeket az önkormányzatok, az éppen aktuális képviselőtestületek, polgármesterek, mert azt gondolták, hogy így, hogyha nagyobb lesz a terület, nagyobb lesz a lakónépesség, akkor több lesz a forrás, vagy adott esetben egy terület értékesítésével jutottak egy egyszeri, nagyobb bevételhez a település számára, és azt gondolták, hogy ezzel az egyszeri bevétellel valami nagyon jó dolgot csináltak az adott település életében. Nem vették ugyanakkor figyelembe, hogy hosszú távon ezzel nemcsak az adott települést, környezetet körbevevő táji, természeti képbe nyúltak bele, és vettek vissza valamit abból az őket körülvevő zöldfelületből, ami a z életminőséghez fontos, hanem arról is szó van, hogy ezekkel a döntésekkel a települések, miközben növelték a lakosságszámukat, nem vették észre, hogy ennek lesz egy olyan következménye is, hogy iskolát, óvodát, infrastruktúrát is kell fejleszteni. Az óvo dák, iskolák építése vagy az óvodai férőhelyek bővítése, iskolai férőhelyek bővítése azonban később egy olyan helyzetet állított elő, amikor szembesültek a települések azzal, hogy már képtelenek fenntartani ezeket az intézményeket, mert a rendelkezésükre á lló forrásokból vagy éppen
