Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 26 (218. szám) - Egyes munkajogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2433 domborzati, geológiai viszony ok miatt a műszaki megvalósítás lehetősége is erősen megkérdőjelezhető.” Azaz nem támogatja a törvényt. Egy és ugyanazon határozatban került mindez megfogalmazásra. Tisztelt Ház! Ennyire bonyolult a helyzet a törvénnyel kapcsolatban. Mi lehet a közös nevez ő? Hogyan lehet az eltérő érdekeket harmonizálni? Először is: senki nem vitatja, hogy egy ennyire frekventált területen, mint az agglomeráció, koordinált fejlesztésre, összehangolt tervezésre van szükség. A törvény ilyen szempontból egy szükséges feltétele mindennek. Másodsorban: a kiemelkedő jelentőségű közművek és közlekedési hálózatok helyének kijelölését biztosítani kell, mondhatom azt, hogy hosszú távon. Harmadsorban: a környezetünk védelme érdekében hosszú távon óvni kell az erdőgazdasági természeti t erületeket, a zöldfelületeket. Végül negyedszer: gondoskodni kell a természeti erőforrások megőrzéséről. Nos, tisztelt Ház, ezeket lehet közös nevezőnek tekinteni. Mindezek érvényesítésében érdekeltek az önkormányzatok is, nemcsak a központi államigazgatás . Az is igaz, ezt is látni kell, hogy az önkormányzatokat a környezetük védelme mellett a fejlődés feltételeinek a biztosítása is erősen motiválja. Mégis azt mondom, hogy képesek az egyensúly biztosítására. Az egyensúly nem jelent mást, mint a fenntartható fejlődéshez szükséges területi szerkezet kialakítását összhangba hozni az egészséges környezetünk megóvásához elengedhetetlenül szükséges zöldfelületek hosszú távú garantálásával. Megismerve az eddigi véleményeket a törvényjavaslatról, azt kell mondjam, h ogy módosítások nélkül - és nyilván ennek kidolgozását szolgálta az, hogy hosszú időn keresztül pihent a törvény a Ház előtt - ezt a célkitűzést még nem sikerült megnyugtató módon rendezni, annak ellenére, hogy példa nélkül hosszú ideje folyik a törvény el őkészítése. Nem az előkészítők szakértelme kérdőjeleződik meg, hanem a helyzet bonyolult, tagolt érdekviszonyai miatt nehéz eljutni az egyensúlyi állapot megteremtéséhez. (12.50) Azért is nehéz konszenzust teremteni, mert sokan - jogosan - többet várnak a törvényjavaslattól, mint amennyi egyébként elvárható lenne tőle. Nemcsak azt, ami a címéből kiolvasható, hanem hogy a települési térségek, övezetek kijelölésén túl rögzítésre kerüljenek a konkrét célkitűzések módjai, forrásai is. Hogy ilyen várakozásokat t áplál a törvény, abban egyébként maga a törvényjavaslat szövege is hibáztatható, mondhatom ezt, hiszen például az elővárosi vasútról ne csak annyit fogalmazzunk meg, hogy a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni az elővárosi vasút fogadására, hanem s okkal többet. Ez a vágyakozásunk, ha már egyébként a területrendezésről szóló törvénybe az előterjesztő ilyen megfogalmazást írt bele. Tehát vagy nem illik bele a Kelenföldi pályaudvarral kapcsolatos rész, vagy ha beleírta, akkor már többet kellett volna b eleírni az elővárosi közlekedésről, amikor az agglomeráció egyik legnagyobb problémája a közlekedési rendszer szinte ellehetetlenülése. A megoldáskeresésben üdvözlendőnek tartom a tárca szakembereinek toleráns, konszenzuskereső magatartását. Választókörzet em szempontjából fontosnak tartom, hogy soksok egyeztetés után megállapodásra jutottunk az előterjesztőkkel abban, hogy a hatályba léptető rendelkezéseket ki kell egészíteni, egyértelművé kell tenni. Nyilván ilyen tartalmú módosító javaslatok meg fognak j elenni. A törvény elfogadását segíti, hogy megoldást találtunk a nagy sebességű vasútvonalak problémájára, azaz azok nyomvonalát a környezeti hatásvizsgálat alapján, ahol szükséges, alagútban kell vezetni. Örülök annak, hogy néhány önkormányzati kérést, az én választókörzetemben például Sóskút esetében, sikerült megfelelően, vagy remélem, a módosítókkal sikerül megfelelően kezelni, és ehhez meglesz az előterjesztő támogatása. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem tehetem meg, hogy nem teszek említést a törvényjavaslat kapcsán a T alentisprogram előretörésével kapcsolatban. A program
