Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 26 (218. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
2407 Mindezek alapján tisztelettel kérem a parlamenti frakciókat, hogy a javaslatot a vitát követően támogassák majd. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Devánszkiné Molnár Katalinnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának, ötperces időkeretben. (10.50) DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATA LIN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a tegnapi, tehát április 25i ülésén megvitatta az előterjesztést, és általános vitára alkalmasnak találta, egyben javasolta a törvényjavaslat elfogadását. Nem volt nagy vita az alkotmányügyi bizottságban, tekintettel arra, hogy mindannyian tudjuk, és mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy uniós tagságunkkal kapcsolatosan bizonyos jogharmonizációs kötelezettségünket folyamatosan kell teljesítenünk. Ahogyan most az expozéban elhangzott, a folyamatok gyorsítása, egyszerűsítése alapvető érdekünk, közös érdekünk az Európai Unióban, és erre teremt most lehetőséget belső szabályozással ez a törvényjavaslat. Az eljárások ké tlépcsősségét kizáró lehetőség valóban gyorsító és egyszerűsítő lépés, és különösen a nem vitatott követelések kapcsán egyértelmű, hogy helyesebb, ha gyorsabban, egyszerűbben következik be a végrehajtás. Az alkotmányügyi bizottságban kicsivel többet foglal koztunk a gyermekek elhelyezésével, illetve a gyermek átadásával kapcsolatos jogi szabályozás megítélésével. Egyértelműen megállapítottuk azt, hogy az alaphatározatokkal kapcsolatos, a médiában megjelent viták megoldását nem szolgálhatja ez a törvényjavasl at, hiszen azok az ügyek, amelyek megjelentek a médiában, általában magát az alapbírósági döntést vitatták, míg mi most arról beszélünk, hogyan lehet a gyermekek sérelme nélkül a lehető leggyorsabban, a lehető legbiztonságosabban szabályozni az átadás körü lményeit. Az alkotmányügyi bizottság úgy látta, hogy időben, megfelelő színvonalon és helyesen kerül elénk ez a törvényjavaslat, éppen ezért az alkotmányügyi bizottság, mint ahogy az előbb elmondtam, általános vitára alkalmasnak találta, és elfogadásra ajá nlja a parlamentnek. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 88 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, els őként Kis Zoltán képviselő úrnak, SZDSZ. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A végrehajtási törvény módosítása a szokásos felvezető szöveggel kezdődhetne: az európai uniós jogharmonizációs eljárásnak megfelelően saját belső jogunkba kell emelni mindazon szabályokat, amelyeket az Európai Unió a korábbi szabályozásával rendeletszinten megállapított. Nos, eddig az volt a gyakorlat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán voltak ilyen jogharmonizációs feltételek , most viszont már tagként olyan helyzetben vagyunk, hogy az Európai Unió most meghozott rendeletei, amelyek még a végrehajtási eljárás egyszerűsítését is szorgalmazzák, a tagállamok sorában egy folyamatos, belső joggá történő emelési rendszerét képezik. Ö römmel jelenthetjük, Magyarország az első tíz ország között van, amely a huszonötből már ezt a most módosításra váró törvényjavaslatot az európai uniós rendelettel egységben kezeli. Mit is mond ki ez a szabályozás? Az államtitkár úr a felvezetőjében utalt arra, hogy bizony bürokratikus, nehézkes volt az eljárás a végrehajtás során, amikor az Európai Unió valamelyik tagállamában kiadott és jogerős, végrehajtható határozat alapján kellett a végrehajtást elrendelni. Ez
