Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 26 (218. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár:
2404 ellenkező tétele a hatásfoknak. Lehet valamilyen folyamat jó hatásfokú, ugyanakkor mé ltányos. Vannak, akik bizonyos filozófiai meg menedzsmentszempontok alapján azt hiszik, hogy ezek ellentétes témák. Nem azok, ha jól értjük, és különösképpen lehetőség van erre az egészségszolgáltatás tekintetében. Azt javaslom, tisztelt Országgyűlés, a ko rmánynak és magunknak, módosítók formájában is, magam is ilyen módosítóval jelentkeztem, hogy keressük azokat az egységeket a társadalomban, amelyek a témához optimális módon nyúlnak hozzá. Önbiztosítás - értem azt, hogy vannak vetületei az egészségszolgál tatásnak, ahol ez jobban megy, és vannak, ahol kevésbé, azonban az sehol sem zéró. Ezzel a gondolattal fejezném most be, és majd a részletes vitában tovább folytatnám. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperce s hozzászólásra megadom a szót Kárpáti Zsuzsa képviselő asszonynak, MSZP. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Hallgattam képviselőtársamat, és valóban, néhány gondolatot elindított bennem, amikor azt fogalmazta meg, hogy az előttünk fekvő tör vényjavaslat egy kis lépés. Képviselőtársam, egy óriási lépés a gyógyászati segédeszközellátás szabályozása és a regionális egészségügyi tanácsok. Hiszen valamennyien potenciális alanyai vagyunk az egészségügyi ellátórendszernek, akik igénybe fogjuk majd valamikor venni ezt a szolgáltatást. Tehát óriási lépés, hogy ezeket a területeket most sikerül szabályozni, és nagyon örülök annak, hogy ellenzéki képviselőtársaimmal nagyon sok kérdésben egyetértünk. Például Gógl Árpád képviselőtársam elmondta, hogy a re gionális egészségügyi tanácsok kérdéskörével mennyire egyetért, és kérte, hogy a szakma bevonása nagyobb mértékben történjen meg, amivel teljesen egyet lehet érteni, és azt gondolom, ez egy nagyon jó törekvés. Amikor Horváth képviselőtársam arról beszél, h ogy fukarság vagy spórolás vane az egészségügyben, és hogy melyik kifejezést használjuk, valóban igaza van, képviselőtársam, akkor nekem erről az is eszembe jut: vajon a gyógyászati segédeszköz vonatkozásában a beteg számára, akinek szüksége van rá, a leg olcsóbb a legjobb? Nem biztos, képviselőtársam. Lehet, hogy a legolcsóbb nem jó. Gondolok arra, hogy amikor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár például a közpénzekből, mondjuk, a legolcsóbb művégtagot veszi meg, nem biztos, hogy az annak a betegnek meg felelő, mert lehet, hogy a lábát éppen úgy csonkolták, hogy pont a legolcsóbb nem jó neki, és nem tudja használni. Lehet, hogy egy drágábbra van szüksége, de abból a szempontból, hogy ez a beteg embertársunk a magyar társadalomnak újra integráns része lehe ssen, és tudjon munkába járni, vagy el tudja magát látni, lehet, hogy mégis a drágább az olcsóbb. Köszönöm szépen. (10.40) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra következik Vojnik Mária képviselő asszony, MSZP. DR. VOJNIK MÁRIA egészs égügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A legteljesebb tisztelettel ön iránt szeretném elmondani, hogy ebben a törvényjavaslatban, amely az egészségbiztosítási törvényt módosítja, természetesen nem érinthettük a társadalombiztosítási ellátások teljes körét, a jogosultságokat, a forrásoldalt, még bizony sajnos a szakmai ellátásokat sem. De három ponton talán egyetérthetünk, képviselő úr, mind a ketten. Az egyik, hogy a tervezett változtatások orvos szakmai szempont ból egy jobb minőségű ellátást nyújtanak a betegeknek, olyan eszközökhöz való hozzáférést, amelyek eddig nem voltak meg. Az orvos szakmai szempontból szabályozottabb és ellenőrzöttebb utakat, gazdasági szempontból nem egy fukar, hanem egy hatékonyságra, eg y jobb szakmai minőségre, egy fokozott
