Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2372 ARATÓ GERGELY oktatás i minisztériumi államtitkár : Teljességgel egyetértek egyébként a képviselő urakkal, ami a pedagógusképzés fontosságát illeti. Hadd utaljak talán arra, mert erről mindig folytattunk vitát, hogy mennyire van kidolgozva vagy nincs kidolgozva a rendszer. Telje sen jól ismerhető a jelenleg érvényes, a bolognai típusú szakok elindítására vonatkozó kormányrendeletből, hogy mi az elképzelésünk az óvópedagógus- és tanítóképzésben. Az óvópedagógusképzésben 180 kredites alapképzés és hozzá tartozó 30 kredites külön sz akmai gyakorlat, a tanító- és a konduktorképzésben pedig 240240 kredites alapszintű végzettség megszerzése, ebben állapodtunk meg a szakmával. Ez lényegében a jelenlegi helyzet folytatását jelenti, eltekintve a féléves szakmai gyakorlattól az óvópedagógus ok esetében. Itt nem tervezünk más változást, illetve egy lényeges változást tervezünk még, azt, hogy erre a két alapképzésre alapozva viszont megszerezhető ugyanezeknek a képzettségeknek a mester szintű, tehát, ha tetszik, mai értelemben egyetemi szintű v égzettsége is további 9090 kredites képzéssel. Tehát van mód továbbjutni. Az a tapasztalat egyébként, hogy számos uniós országban - Révész Máriusz képviselő úr Szlovákia példáját említette - ezeket a pedagógusképzéseket is fokozatosan mesterszintre emelik . De ma az volt az egyöntetű szakmai vélemény, hogy ennek a kötelezővé tételére a tanító- és az óvópedagógusképzésben ma nincs szükség, ezek jól működő és egyébként elég jó szakmai eredményt hozó pedagógusképzési formák. (23.50) Azért beszélünk róluk egy kicsit kevesebbet, mint a tanárképzésről, mert a tanárképzésben sokkal több feszültség és probléma van mind a belső szakszerkezetben, mind az iskolai felhasználhatóság szempontjából, ott nagyobb léptékű átgondolásra van szükség. Köszönöm szépen. ELNÖ K (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Mondandóm szorosan kapcsolódik az előbbi témához, nevezetesen: a pedagógusképzés. Ez az ajánlás 507. pontjához kapcsolódó módos ító javaslat, annak indoklását mondanám el. Vegyük ezt a bizonyos 2004/252. számú kormányrendeletet, amire államtitkár is utalt. Az óvodapedagógus, tanítóképzésre vonatkozó rész szerintem még helyén is van, utána kezdődnek a problémák, államtitkár úr, és ezért is kellett a módosító javaslattal valamit kezdeni. Ugyanis a kétciklusú képzési keretbe történő bekényszerítése a tanárképzésnek nagyon komoly problémákat vet fel. A következő van a kormányrendelet szerint: a tanári szakképzettség a második képzési c iklusban mesterfokozatot nyújtó képzésben lenne megszerezhető. Eszerint az első ciklusban akkor nem lesznek külön tanári és nem tanári szakok, a felvétel egy szakra történik, és a tanári szakok választása csak a második ciklusban történne meg. Az első háro m évben tehát a szaktudományi képzés lényegében nem vehetné figyelembe a tanárképzés követelményeit. A NATban megjelölt műveltségi területek és a részterületek tanítására való megfelelő felkészítés feladatait egyáltalán nem lehetne ebből a szempontból érv ényesíteni. A fakultatív pedagógiai, pszichológiai oktatás kerete a szükséges gyakorlatokat is figyelembe véve nem elégséges. A második képzési ciklus két évében a kétszakos, illetve fő- és mellékszakos szaktárgyi oktatásban előírt pedagógiai, pszichológia i, szakmódszertani stúdiumok mellett a képzés színvonala és hatékonysága komolyan megkérdőjelezhető lenne, mert igen komoly óraszámbeli túlterhelést fog előidézni. Tehát magyarán: nincsenek jól összefésülve a dolgok. Ebből a szempontból, azt gondolom, a ta nárképzést - nem a tanító és az óvodapedagógus - egységes és osztatlan képzésben lenne indokolt megvalósítani. Csak jelzem, ha már sok vonatkozásban önök Ausztriára hivatkoznak, akkor Ausztriában 2002 augusztusában hozták meg azt az egyetemi törvényt, amel y kimondja, hogy a tanárképzés a nem kétciklusú képzés keretei között történik; tehát egységes és osztatlan képzés. Csehországban ötéves a képzés, Németországban
