Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LEZSÁK SÁNDOR (független): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
2361 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Arató Gergelynek. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, itt nyilván többfajta és kétoldalú kénysz er van. Én azt hiszem, egyrészt az pont nem egy valós veszély, hogy a hallgatók saját magukkal akarnak kitolni, hiszen a normatív finanszírozás megvonása őket is sújtja, hogy a szenátus ezt gondolná. Ezért mondom, képviselő úr: ha a szenátus és a hallgatói önkormányzat összeesküszik arra, hogy tönkretegye az egyetemet, ezt nehéz megakadályozni, de nem hiszem, hogy ez lenne a cél. Szerintem az is akceptálható elképzelés, amit Szabó Zoltán képviselő úr fogalmazott meg, hogy ebben az esetben is legyen a folyam atnak vége, ne lehessen a végtelenségig húzni az időt, bár még egyszer mondom, ezt kevésbé érzem lényegesnek. Azt hiszem, nem áll meg a képviselő úrnak az az állítása, amit korábban mondott, hogy itt a jelölés és a delegálás másfajta státust jelent. Itt eg yszerűen arról van szó, hogy a szenátus részei a hallgatók, ezen belül egy különleges jogosítványt kaptak, ugyanakkor itt majd a szenátus delegáltja lesz, és a továbbiakban jogilag így kezeljük, mert annak nem lehet túl sok értelme, hogy az irányító testül etben még utána külön kezeljük az egyetemi polgárok közül a szenátus által delegáltakat és a hallgatók javaslatára a szenátus által delegáltakat. Szerintem ez kezelhető és áthidalható helyzet. Én tényleg azt gondolom, képviselő úr, hogy valamifajta bizalom mal kell lennünk a felsőoktatás szereplői iránt. Tudom, hogy ezzel ki fogom váltani az elnök úr rosszallását, de az előbb lekéstem egy gombnyomással, és Lezsák képviselő úr előbbi kérdésére nem volt módomban válaszolni. Hadd mondjam el röviden: a 10 óra az egy oktatóra vonatkozó minimumot jelenti, a 12 óra pedig az egész intézményre vonatkozó átlagot jelenti, amit a foglalkoztatási szabályokkal tölt ki, hogy egyébként a 10 óra fölött hány órát tanítanak az oktatók. Ez a probléma megoldása. Természetesen az vita lehet közöttünk, hogy itt a 10, a 7 vagy a 17 óra a helyes, de jogszabályalkotási hiba nincs a dologban, a számon lehet vitatkozni. Még egyszer elnézést kérek, hogy eltértem a vitaszakasztól. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, független, normál szó keretében. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm az államtitkár úr kiigazítását. E vitaszakaszban a 407. sorszám alatti módosító javaslatomról szeretnék röviden bes zélni, ez az ágazati irányítással kapcsolatos, és mindenképpen érdemes lenne megnézni, hogy az 1994. évi XL. törvény 3. §a mit mond ki, hiszen a törvényjavaslat az oktatási miniszter feladatául rögzíti, szó szerint: “Koordinálja az oktatási miniszter az o rszágos tudománypolitikai koncepció kialakítását. Az országos tudománypolitikai koncepció koordinálása a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a feladata, és nincs különösebb indok arra, hogy megszűnjön ez a feladata. Jelenleg az MTA elnöke nem csupán az Ak adémia munkájáról, hanem a magyar tudomány általános helyzetéről is köteles beszámolót készíteni az Országgyűlés számára.” A 418. sorszám alatti módosító javaslatomban egy szövegrész elhagyását javasolom. Ennek indoka az, hogy szakmai kérdésben ne bírálja felül az oktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság döntését. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
