Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
2347 sorszám alatt szereplő módosító indítvány férfiasan ez irányba hat, és köszönet ér te, de nem old meg minden problémát. Tudniillik tudok ellenkező példát is mondani: egy jól képző középiskola, jelesül az én középiskolám felvételt nyert hallgatói nem mennek el a felsőfokú oktatási intézménybe, hanem évhalasztással inkább visszamaradnak. T ehát mindenfajta tendencia van. Látszólag ellentmondásba kerülök, de éppen azért teheti meg ezt ma egy hallgató vagy egyáltalán a közoktatásban részt vevő, mert ma még nem diszkriminatív ez a fajta megközelítés, a felsőfokú szakképzés és általában a szakké pzés tekintetében a felsőfok és a közoktatás közötti különbségtétel. Tehát én csak attól félek, hogy ez a felsőoktatási törvénybe becsempészett diszkriminatív megközelítés kihathat a közoktatás szakképzési szegmensére is, és ehhez az OKJfelvétel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - bocsánat, mindjárt befejezem , jelesül a 218as módosító indítvány rendkívül fontos lenne, hogy a kormányzat bevegye. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Normál felszólalás kereté ben megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, független. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! E vitaszakaszban mindössze két módosító indítványomra szeretném fölhívni a figyelmet, és érdeklődéssel várom az elutas ító indoklást. Az ajánlás 184. sorszáma alatt a 27. § szövegéből, amely a szenátus feladatait rögzíti, javaslom egy bekezdés elhagyását. Fölidézem: “A szenátus esélyegyenlőségi bizottságot hoz létre, amely a felsőoktatási intézmény működésében figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket, és kezdeményez i megszüntetésüket.” Nagyon veszélyes és átgondolatlan a numerus clausus elvének a visszacsempészése a felsőoktatásba. Az elmúlt 80 esztendőben épp az esélyegyenlőség szempontjára hivatkozva érvényesült a felsőoktatásban vallás szerinti, majd osztályhoz ta rtozás szerinti numerus clausus. Mellőzni kell - ez a határozott véleményem - az oly sok ellentétet szító, a valamilyen szempont alapján kívánatos arányszámok elérését versenyen kívüli eszközökkel biztosítani kívánó előírásokat. A másik módosító javaslatom az ajánlások sorában a 104. sorszám alatt található. A 22. § a felsőoktatási intézmény működésének alapelveiről rendelkezik. Itt egyetértek a következő három mondattal, és ezt kiegészíteni szándékozom. Amivel egyetértek: “A felsőoktatási intézményben tisz teletben kell tartani a hallgatók és az oktatók lelkiismereti és vallásszabadságát. A hallgató és az oktató nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A hallgatót és az oktatót nem érheti hátrány lelk iismereti, világnézeti, politikai meggyőződése miatt.” Amivel szükségesnek tartom ezt kiegészíteni - idézem : “Az egyházi felsőoktatási intézmény megkövetelheti a hallgatóktól és az oktatóktól azt a vallási és világnézeti meggyőződést, aminek épp a tovább adása érdekében alapították az egyházi felsőfokú oktatási intézményt.” Ezt az igényt egyébként nem lehet olyannak tekinteni, hogy ezáltal sérülne a hallgatók és az oktatók lelkiismereti és vallásszabadsága, mivel éppen ezeknek a hitelveknek az elsajátítása és oktatása érdekében vállalta a hallgató a hallgatói jogviszonyt, az oktató pedig a munkavállalói vagy a munkaadói jogviszonyt. (21.50) A 139. § rendelkezik az egyházi felsőoktatási intézményekről, de itt is csak a felvételi során engedi meg a lelkiismer eti és vallási különbségtételt az egyházi felsőoktatási intézmény számára, holott az egyházra vonatkozó sajátos követelmények nemcsak a felvétel során, hanem később is kell hogy vonatkozzanak a hallgatókra, és amennyiben ezt az intézmény megköveteli, az ok tatókra is. Úgy vélem, hogy az elmúlt másfélkét esztendő néhány történése igazolja, indokolja ezt a javaslatomat.
