Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2342 finoman fogalmazva is, de az óvatosság kormánypárti szinten is azért értelemszerűen megfogalmazódik. Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból helytálló ez az aggodalom, és talán érdemes lenne meg fontolni azt a módosító javaslatot, ami meg kifejezetten arról szól, hogy az ingatlanokkal kapcsolatosan - ez Lezsák Sándornak a módosító javaslata - a szenátusnak legyen egyetértési joga, és azt hiszem, ez helyesebb, mint amit Tatai képviselő úr mond, jól lehet a szándék ebből a szempontból, azt gondolom, mégiscsak hasonlatos. Ugyanis ha a szenátusnak csak ahhoz van joga, hogy utólagosan kifogással éljen, akkor már megkötött ingatlanügyleteket például nem lehet visszacsinálni. Ellenben az, amit Lezsák képvi selő úr mond, megelőzi a lehetséges problémát. Én azt hiszem, hogy ezt érdemes lenne azért mindenkinek szem előtt tartani. Egyetértek azzal az állásponttal, amit Szabó képviselő úr mondott, hogy a szenátus többsége oktató, kutató legyen, ahogy azzal is, ho gy az elnökét ezek közül kelljen megválasztani. Szabó Zoltán úgy fogalmazott, hogy a szenátus véleménye után kellene meghatározni az irányító testületnek a szervezeti tagozódást, Lezsák képviselő úr pedig azt mondja, hogy a szenátus határozza meg a szervez eti tagozódást. Olyan nagy különbséget, bevallom őszintén, itt sem nagyon érzékelek, mert ebből a szempontból azt egy nagyon fontos szempontnak tartom, hogy a szervezeti tagozódásnál a szenátus megkerülhetetlen legyen, én azzal értenék egyet, hogy ő határo zza meg. Ugyanis a szervezeti tagozódás az oktatási és kutatási feladatok szervezésével, koordinálásával, irányításával összefüggő kérdés. Ebből a szempontból pedig a törvénytervezet is az egyetemeknek a legszélesebb körű autonómiát kívánja biztosítani, ha jól értem, a törvénytervezet bevezető részeit, preambulumát és így tovább. Márpedig hogyha a törvénytervezet ezt fontosnak, hangsúlyosnak tekinti, akkor minden ezzel összefüggő kérdést abszolút ezen megközelítés mentén kell kezelni. Tehát azt hiszem, az úgy van a helyén, hogy a szenátus fogadja el az intézmény szervezeti tagozódását. Hogy ez aztán milyen lesz, karok lesznek, intézeti szerkezetek lesznek, centrumok lesznek vagy nem tudom, mi minden, az meg valóban ilyen értelemben belső hatáskör . Én szeretném ebből a szempontból még egyszer hangsúlyosan kezelni, hogy ez a kérdés szigorúan oktatási és kutatási kérdésekhez és az ezzel összefüggő autonómiakérdésekhez kapcsolódik, és ez már nem a menedzsment kérdése, ez már végképp nem az. Ez az aján lás 171. pontja volt. Az ajánlás 183. pontjában azt javasoljuk, hogy azokban az intézményekben, ahol van doktori képzés, ott a habilitáció igenis legyen egy kötelező feladata az intézménynek. Tehát ha valaki habilitálni akar, akkor tudja azt, hogy abba az intézménybe azért mehet, mert ott van doktori képzés, és ott ő tud habilitálni. A törvénytervezet ebből a szempontból csak megengedő jellegű, én azt gondolom, hogy ez nem helyes. Azon intézmények, ahol van már doktori képzés is, igenis, a kívülről jövő hab ilitálni szándékozók számára ezt a lehetőséget teremtsék meg, hogy ott tudjanak habilitálni. Az ajánlás 214. pontja arról szól, van egy ilyen módosító javaslat, hogy azok az egységek, amelyek 2005. január 1jén még az intézményekhez tartoztak, gyakorlatila g az új törvény hatálybalépésekor is kötelezően az intézmények részét képezzék; hogy ugyanolyan formábane, ugyanolyan megnevezéssel, az most egy más kérdés. Megmondom konkrétan, mire gondolok, tisztelt képviselőtársaim: arra gondolok, hogy jó néhány intéz ményben, pontosan az anyagi nehézségek okán, leépítenek embereket is, és kiszerveznek feladatköröket, többek között olyan feladatköröket is, mint a botanikus kert. Jóllehet az új törvénytervezet is azt mondja ki kerekperec, hogy a botanikus kert az oktatás i intézmény szerves részét kell hogy képezze, mert oktatási és kutatási feladatok is kapcsolódnak hozzá. Ugyanakkor vannak olyan felsőoktatási intézmények most is, amelyek a botanikus kertet ki akarják szervezni anyagi kényszerűségből fakadóan. Ha ez most megtörténik, a 2006os hatálybalépéskor a botanikus kert már nem lesz az intézmény része. Én azt gondolom, hogy ilyen típusú védő garanciákat be kellene iktatni a törvénybe, hogy ezen átmeneti időszakban az intézmények nehogy olyan
