Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2321 Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! További képviselőtársunk felszólalásra nem jelentkezett. Horváth János képviselő úr, még mindig az első szakasznál tartunk. (Dr. Horváth János: Igen.) Ismételt f elszólalásra kérne a képviselő úr lehetőséget? (Dr. Horváth János: Igen.) Megilleti önt a szó. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy eddig hallottuk a vitát, egyik jelentős szó, fogalom volt az aggodalom, ami egy igen hely énvaló dolog, különösen a törvényhozásnál. Miért mondom ezt ilyen bátran? Azért, mert törvényhozói tevékenységünk jelentős részét azzal töltjük, hogy korábban hozott téves törvényeket egyengetünk, masszírozunk, gyomlálgatunk és nyesegetünk. Előfordul tehát aggodalom a törvényhozás során, én azt mondanám, egy egészséges hozzáállás. Én magam nem vagyok aggodalmas természetű ember, de az Országházban törvényhozói szerepemben ezt mégiscsak helyénvalónak tartom. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Képviselő Úr! Elnézését kérem, ez nem kétperces felszólalás. Szeretném, ha megjelölné, hogy a részletes vita melyik szakaszához kíván hozzászólni. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Köszönöm. A részletes vita első szakaszához szeretnék hozzászólni, folytatni a hozzászólás omat, különösképpen, és a bevezető mondataim oda vezetnek, vezetnének, ha meg tetszik engedni, hogy az egyetemi oktatásba és annak a keretébe milyen mértékig tartozik bele a politika. Erről szó volt, aztán úgy elterelődött az érdeklődés más irányba. Igen, a politika jelenléte vagy távolléte ehhez a csoporthoz tartozik, ha szabad így látom a folyamatot. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon különböznénk a nyugati egyetemektől, ha valamiféle igen rigorózus, majdnem vaskalapos módon távol tartanánk a politikát az egye temektől. Az egyetem mindennek, mindenféle tudásnak a teteje, az orvostudománytól, a mérnöktől, a közgazdaságtantól és mi mindentől kezdve, beleértve a politikát is. A politológia, ez egy jó szó, az antropológia és szociológia és mi minden máshoz hasonló s zóképzés nyomán a politológia igenis egy tudomány, amit hol tanítsunk, hol tanítsanak, hogy tanulja meg a társadalom, és különösen a legmagasabb fokon: az egyetemen, a főiskolán, a felsőoktatásban. Mindenütt így van, csak tessék példákra is gondolni, tiszt elt Országgyűlés. Az elmúlt évszázad történelmének nagy eseményei éppen egyetemen elmondott politikai beszédek. Egyet mondhatok: a Marshallplan; a Marshallplan a múlt század közepén, a második világháború után, amikor Európa megsegítéséről volt szó, és e gy nagy gazdasági és minden hozzájárulásról. Marshall külügyminiszter elment a Harvard egyetemre, és ott mondta el, egy egyetemen. És Magyarországra, ha jól emlékszem, ezelőtt tízvalamennyi évvel eljött az Amerikai Egyesült Államok elnöke, vagy nem, volt e lnöke, George Bush, és az egyetemen elmondott valamit, aminek Magyarországon akkor kedvező fogadtatása volt - és jelentős üzenet volt. De továbbmondanám ezt a témát. A politikai pártok szervezése az egyetemen - lehet, hogy ezt korlátozni kívánjuk, és én ez zel teljesen egyetértek, amikor Pósán képviselő úr az óvatosságra intett bennünket, mert rossz emlékei vannak Magyarországnak az elmúlt évszázadból, Európának, a nácik és a kommunisták ezt az intézményrendszert is felhasználták. Ugyanakkor azt is tanúsítha tom, hogy én előadásokat tartottam svéd egyetemen, chilei egyetemen, kanadai egyetemeken és az Amerikai Egyesült Államok egyetemein, ahol az egyetem young republicans and young democrats, a fiatal demokraták egyetemi szervezete vagy a fiatal republikánusok egyetemi szervezete hívott meg, és tartottam előadást, és tartanak sokan mások, mert ilyen az intézményrendszer. (19.50) Azt én nem javasolom, tisztelt Országgyűlés, hogy ezt mi kopírozzuk le, és azért, mert másutt úgy van, mi is úgy csináljuk. De azt nem állhatom meg, hogy ne emlékeztessem arra magunkat, hogy talán néhány év múlva, kettő vagy huszonkettő év múlva lehet, hogy olyan formában, abban az
