Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - Karsai Péter (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Még egyszer a bogyósgyümölcs-termelő gazdák érdekében” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - KARSAI PÉTER (MDF):
2247 Az államtitkár úr említette az ítél etek közzétételét. Hadd mondjam el, hogy amikor az Egyesült Államokban jártam, egy Columbus nevű városban a helyi lapban, a hátsó oldalakon látni lehetett, hogy kik ellen emeltek vádat és miért, hogy első fokon, másodfokon kit mire ítéltek, és természetese n benne voltak a közlekedési szabálysértések és vétségek is. Az amerikai jogrendben ezt nyilván meg tudták oldani - nekünk is meg kell tudnunk ezt oldani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Éppen ezért bizakodom. Elfogadom az államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) Karsai Péter (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Még egyszer a bogyósgyümölcstermelő gazdák érdekében” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Karsai Péter, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez, “Még egyszer a bogyósgyümölcstermelő gazdák érdekében” címmel. A képviselő úré a szó. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A múlt év végén már kértem a miniszter úr válaszát a gyümölcstermesztők részére tett ígéretek teljesítése tárgyában - most ismét erre teszek kísérletet. A gyümölcstermesztő ágazatok fejlesztését a Horn, az Orbán- és csökkenő mé rtékben bár, de a Medgyessykormány is felvállalta. E fejlesztés oka a kedvező adottságainkon kívül az volt, hogy az Unióban a gyümölcstermesztés a mezőgazdasági területből 8 százalék, míg hazánkban csak 4 százalék. A szaktárca, az illetékes terméktanács é s a kutatóintézetek egyaránt úgy látták, hogy célszerű a termőterület felfuttatása. Több indok is felmerült emellett, mert az intenzívebb és munkaigényesebb kultúrák telepítése, összekapcsolva a szakmailag indokolt fajtacserékkel, a piaci és természeti poz íció javulásán túl a vidéki foglalkoztatottságot is jelentősen javíthatja. További jelentőséget kapott az ültetvények létesítése, amikor a gazdaságitársadalmi szempontból elmaradottnak minősülő megyék többlettámogatásokkal sarkallhatták az e térségekben d olgozók tevékenységét, kiemelten támogathatóvá téve e körzetekben az általában kézimunkaigényes, legtöbbször bogyós vagy meggyültetvényeket. Így történt, hogy jellemzően a gazdasági szempontból leszakadónak minősített megyékben mára további probléma jelen tkezett: a csatlakozás utáni ültetvények és az ültetvénytulajdonosok sorsa. A 2003as borzalmas aszály után a 2004es év jelentette a következő csapást: a nyári gyümölcsök árai a termelői költségek kétharmadát sem tették ki, sőt a fekete ribizli ára a költ ségek negyedét nem érte el. A károk enyhítésében a kormányzat nem vállalt részt. Most az a kérdés, hogyan tovább. A termelők 4060 százalékban a saját erejüket bevetve sok milliárdos termelő beruházásokat hajtottak végre, és azt kötelesek működtetni. Tiszt elt Miniszter Úr! Vane a kormányzati szerveknek olyan terve, amely a termelőt orientálhatja a további veszteségek enyhítésére, a jövedelmező termelésre? Tudjae a tárca, hogy milyen felhalmozott készletek nyomják a piacot, s ezek hogyan befolyásolják a 20 05ös esztendőt? Az ültetvények fenntartása óriási kiadást jelent, és ez éppen a szegényebb megyékben terheli leginkább a gazdákat; itt a tavasz, az agrárkörnyezetgazdálkodási támogatás, az integrált termesztés egyfajta megoldás lehetne, de erről - az omi nózus átcsoportosítástól eltekintve - a kormányzattól semmilyen információ nem szivárgott ki. Segítie a kormányzat valamilyen módon a gazdákat? Mit tegyenek ebben a helyzetben? Milyen lehetőséget ajánl számukra a tárca?
