Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az országos fogyatékosügyi program 2001-2003. évi végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
224 a kormány vonatkozásában, segítsen hozzá, hogy a Magyar Köztársasá gban minél több megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő, mozgáskorlátozott teljesebb életet élhessen. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak. LEZS ÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! A jelentésből is kiolvasható, hogy egyre mostohább a fogyatékossággal élőket tömörítő civil szervezetek helyzete, szinte mindegyikük lényegesen kevesebb állami támogat ásban részesül, mint amennyiben részesült az Orbánkormány időszakában, holott időközben növekedtek az államigazgatást is tehermentesítő feladataik. 2002 után vásárlóértékben 2035 százalékkal csökkent a Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szöve tségének a költségvetési támogatása, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége támogatása, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a támogatása. 2004 nyarán huszonkét év után először maradt el a mozgássérültek balatoni találkozója. Mé g a gazdasági szempontból lényegesen kedvezőtlenebb kilencvenes években is jutott erre az egyhetes üdülésre állami támogatás, de tavaly már nem jutott. Tavaly már nem kapták meg a fogyatékossággal élők a korábban átlagosan 20 ezer forintos üdülési hozzájár ulásukat sem - idézem a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökének a panaszát. (17.40) Leállt a gépkocsivásárlási támogatás korábban állami támogatása is. Miközben a kormányprogramban látszó lag kiemelt helyen szerepel a fogyatékossággal élők támogatása, helyzetük valójában folyamatosan romlik. Ez a jelentés is figyelmeztet, hogy hamarosan az őket segítő gyógypedagógusképzés is veszélybe kerül, mert minisztériumi tervek szerint radikálisan cs ökkentik az ilyen jellegű oktatás támogatását. Tovább folytathatnám a fogyatékossággal élőket tömörítő civil szervezetek panaszait. A rászorultakat gondozó intézetek létrehozási támogatása a felére csökkent. A támogató szolgálatok a korábbi összegek harmad ához juthatnak hozzá. A lakóotthonok támogatása gyakorlatilag a nullára csökkent. A rászorulók többsége képtelen a tárcák által felajánlott uniós pénzekhez hozzájutni, mert nincs arra fedezete, hogy ezeket megelőlegezze. Mondhatja erre a miniszter asszony, hogy ez nem tartozik már a jelentés tárgyalásához, de - és egyetértek Béki Gabriella képviselőtársam felvetésével - amennyiben elkészült volna októberre a négyéves program, akkor nyilvánvalóan lett volna kapaszkodónk, reménységünk, hogy mindezek már ott v annak egy határozott, elfogadott tervezetben. Tisztelt Miniszter Asszony! Ön a tárcák közül talán a legsúlyosabb, legnehezebb tárca élén áll. Ez meggyőződésem, mert itt kis pénzzel nagy eredményeket elérni nem lehet. Egy akadálymentesítés hatalmas teher az országunk gazdasági képessége miatt is. Ugyanakkor van nemcsak egy társadalmi elvárás, hanem van egy parlamenti többség is maga mögött, hiszen érezhető volt akár az esélyegyenlőségi törvény elfogadásakor, e jelentés elfogadásakor, a program elfogadásakor, hogy a Ház többsége egyetért ezekkel a célokkal. Jól tudom, nagyon nehéz képviselni ezt aztán a kormányüléseken, és a megfelelő pénzt, költségvetési támogatást erre a területre elhozni. Éppen ezért a gondok felsorolása mellett hadd említsem meg azokat az eredményeket, amelyek igenis az elmúlt esztendők eredményei. Én eredményként könyvelem el azt, hogy a közhivatalokban a jeltolmácsok alkalmazása egyre gyakoribb, és a jeltolmácsképzést is egyre több helyen segítik elő. Itt hadd jegyezzem meg, hogy vélemény em szerint gyorsítaná az előrelépést, ha a kormányzat a siketnémák nemzetközi nyelvének, jelbeszédének a hivatalos elismerése révén nyelvpótlékban részesítené azokat az ügyintézőket, akik munkavégzésük során használják ezt a tudásukat, és ez a
