Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 20 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Gyurcsány-bizonyítvány: EU elégtelen!” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
2208 országok KözépKeletEurópában egységes fellépéssel elérjék azokat a ked vezményeket, amelyek járnának nekünk? Hogyan tudjuk elérni azt, hogy olyan partnereket szerezzünk, hogy a költségvetés 200713as időszakára vonatkozóan minél kedvezőbb pozíciót tudjunk elérni? De arról sem hallottunk, hogy mit fog kezdeni a magyar kormány akkor, hogyha bekövetkezik esetleg egy olyan probléma a Tisza völgyében Verespatak kapcsán, amitől mentsen meg az Isten valamennyiünket. Arra sem kaptunk választ, hogy mi lesz a nemzeti fejlesztési terv új változatának előállításával. Önöknek januárban má r egyeztetniük kellett volna. Nagy projekteket kellett volna elénk tárniuk. Önöknek már márciusban - a saját kormányhatározatuk szerint is - be kellett volna nyújtaniuk az Országgyűlésnek ennek a tervnek az önök által elkészített variációját. Az önök kormá nyhatározata értelmében ennek a folyamatnak már régen széles körű társadalmi konszenzussal kellett volna elfogadásra kerülnie, politikai egyeztetések kapcsán - semmit nem tudunk róla. Ez a felelősség, a hosszú távú kormányzati felelősség, a jövő érdekében politikai konszenzus, egyetértés, megállapodás, nemzeti minimum, amikor titkolóznak, és nem adják ki az információkat, és azt sem tudjuk, hogy melyik miniszterhez forduljunk információért? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem túlértékelve ennek a vitanapnak a j elentőségét, de azt, hogy az elmúlt egy évben sereghajtók lettünk európai uniós viszonylatban, és megmosolyognak bennünket az ötleteinkkel, ügyeinkkel együtt, annak többek között az is az oka, hogy ilyen módon és ilyen stílusban tudunk beszélni és vitatkoz ni az Európai Unióról. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Rövid felszólalásomat két részre osztom. Úgy érzem, hogy az európai ügyek bizottsága elnökeként is illik egypár szót szólnom, mert itt egy parlamenti eljárást is kritika ért mélyen tisztelt, elsőciklusos képvisel őtársam részéről. Tájékoztatnám a Házat arról, merthogy az egyeztetési eljárás zárt ülésen történik, hogy nagyon sok ügyben indult meg egyeztetési eljárás. Ezek nem nagyon mennek előre. Ennek az az oka, hogy a Házszabály szerint ezeket ki kell adnunk az il letékes bizottságnak. Tájékoztatnám a Házat és tájékoztatnám képviselőtársamat is, hogy még egyetlenegy bizottságtól nem kaptunk véleményt, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki vezetésű bizottság - egyet kivéve, bocsánatot kérek, valóban. Többnyire határi dőhalasztást kérnek a fideszes vezetésű bizottságok is; nyilvánvalóan nehéz dologról van szó, és amikor ezek visszajönnek, akkor ez a munka meg tud kezdődni. Örömmel hallom, hogy az előző ciklusban Martonyi miniszter úr, akinek a szakmai felkészültségéről csak a legmagasabb hangon tudok beszélni, minden hónapban járt a bizottságban - ez jó dolog. Azt nem értem, hogy a képviselő úr miért nem teszi hozzá, hogy Baráth Etele miniszter úr gyakorlatilag majdnem minden héten ott van a bizottság előtt. Szóval csak a tisztesség azt kívánná, hogy akkor ezt tegye hozzá. Elmondhatja, hogy nem ért egyet azzal, amit a miniszter úr elmond - hát persze, a parlamentben az ilyen előfordul , de egy olyan képet nyújtani a vitára figyelőknek, hogy Martonyi miniszter úr rendsze resen járt oda, ez a kormány pedig ezt nem teszi meg, úgy érzem, ez nem becsületes. Ezek után szeretnék rátérni arra, hogy én sem tartom ezt a vitát nagyon sikeresnek, ebben osztom képviselőtársam véleményét. Én elmondtam a felszólalásomban, hogy a világ n em fehér és nem fekete, és nem lehet Magyarország európai uniós tagságának egyéves mérlegét úgy megvonni, hogy ez valami borzasztó. Mint ahogy azzal sem értenék egyet, hogyha a kormányoldalon valaki azt mondaná, hogy ez egy fantasztikus sikertörténet, és n em lehetett volna jobban csinálni. Lehetett