Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 20 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Gyurcsány-bizonyítvány: EU elégtelen!” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP):
2197 ELNÖK (Harrach Péter) : Gál Zoltán képviselő úr felszólalása következik, MSZP. DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A belügyi együttműködésről szeretnék néhány gondolatot elmondani, de elöljáróban, részben a vita, részben egyéb tapasztalatok alapján engedjenek meg három általánosabb jellegű kérdést felvetni. Mindny ájan keressük a mai vitában is meg egyébként is, hogy ebben a hatalmas konglomerátumban, amit az Európai Unió jelent, hogyan lehet megjeleníteni hatásosan és érvényesíteni a magyar érdekeket. A vita alapján is az alakult ki bennem, hogy ha itthon nem tudju k úgy lefolytatni a vitáinkat, és egymással úgy vitatkozni és meggyőzni, ahogy ez az Európai Unióban szokás, akkor gyengébb lesz a készségünk, a képességünk arra is, hogy az Unión belüli vitákból eredményesen jöjjünk ki. Tehát itt egy olyan egymást feltéte lező és kölcsönösen összefüggő folyamatról van szó, amelynek nem lehet egyik vagy másik oldalát kiragadni. Ebben az értelemben egyszerre kell tanulnunk Európát, és egyszerre kell tanulnunk azokból a mechanizmusokból, eljárásokból és szemléletből, ami az Eu rópai Unióban ma szerencsére uralkodó. A másik megjegyzés kicsit összefügg az előzővel: tapasztaljuk, hogy viszonylag nagy létszámú apparátusok utaznak szinte naponta Brüsszelbe, és folytatnak tárgyalásokat 24 másik ország képviselőivel. Nyilvánvaló, azt h iszem, nem nehéz belátni, hogy ha ezek a szakapparátusok nem éreznek maguk mögött egyfajta biztos hátteret politikai és szakmai szempontból, nehezebben tudják érvényesíteni a magyar érdekeket és szempontokat. Erre is érdemes odafigyelni. A harmadik pedig a z, hogy kell egyfajta folyamatosságot is felmutatnunk magatartásunkban, ami megítélésem szerint megint csak feltétele annak, hogy az érdekeinket okosan, a többi 24 országgal összehangoltan érvényesíteni tudjuk. Ennyit elöljáróban. Ami a belügyi együttműköd ést illeti, itt is két dolgot szeretnék elöljáróban megjegyezni. Az egyik az, hogy úgy hiszem, a szociálliberális kormánnyal került összhangba igazán a közbiztonsági felfogásunk az Európai Unió biztonságfilozófiájával, amely a bűnmegelőzés és a bűnüldözés egységére épít, és ennek az egységnek a megteremtésével véli csak, szerintem helyesen, megteremthetőnek a biztonságot. A másik, amit érdemes itt kiemelni, hogy tapasztalatunk szerint itt a belügyi együttműködésben egyfajta egészséges folyamatosság volt tap asztalható az Orbánkormány és a Medgyessykormány, illetőleg a Gyurcsánykormány között, már ami a konkrét kérdésekben való hozzáállásunkat illeti. Egy sor olyan törvényt fogadott el a mostani ülésszak, amely tulajdonképpen a korábbi időszakban került kid olgozásra, és ami éppen a bűnügyi együttműködésnek a jogi hátterét volt hivatva megteremteni. Azt hiszem, ez előnyös dolog volt, és talán ez is közrejátszik abban, hogy tapasztalataim szerint a magyar bűnüldözést és a bűnüldöző szerveket, a rendészeti, ren dvédelmi szerveket az Európai Unió sikeres intézményeknek tekinti, és jó a hírünk ebből a szempontból az Unióban. Ami pedig a jövőt illeti, itt mindenkinek rendészeti kérdésekről és Európai Unióról szólván a schengeni csatlakozás jut eszébe. Úgy látom, hog y jó úton haladunk. A kormány legutóbbi döntése, amely meghatározta a schengeni rendszerhez való csatlakozás akciótervét, világos útmutatást ad, és tapasztalatom szerint a költségvetési korlátok keretei között a végrehajtás folyamatos. Minden reményünk meg van arra, hogy 2007ben csatlakozhassunk a schengeni rendszerhez, és ezzel jelentős mértékben javíthatjuk az ország közbiztonságát is. A másik dolog, ami lényeges változás a korábbiakhoz képest, és megint csak nagyon jó eleme az Unióhoz való csatlakozásunk nak, az az integrált vezetési központ, amely megpróbálja összehangolni a rendészeti szervek tevékenységét. Ez egy uniós elvárás, hiszen a határok védelme már nemcsak a határoknál, hanem az ország belsejében is történik. Az uniós érdekeket a vámigazgatás te rületén nemcsak a határokon kell érvényesíteni, hanem az országon belül is, és ezek az akciók,
