Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 20 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Gyurcsány-bizonyítvány: EU elégtelen!” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2182 Megszüntette a hét régió regionális operatív p rogramját, egybe vonta össze, és így a központi irányítás a nyakába zúduló húszezer pályázattal egyszerűen nem tudott mit kezdeni, a rendszer bedugult. Ugyanakkor nem ismerte fel, hogy a saját szintjén - a kormány szintjén - kézbe kellett volna venni a dol gokat. Hosszú ideig, több mint egy évig nem volt felügyelő miniszter, majd aztán volt egy darabig, aztán megint nem volt egy darabig; most egyébként a kelleténél sokkal több miniszter van, aki - itt a sémát bemutatta Nógrádi képviselőtársam - összevissza i rányítgat, teljes a káosz, a zűrzavar, a miniszterelnök is tanácstalan az ügyben. Káros volt a társfinanszírozások visszafogása is. Ezzel nem lehetett útját állni a duzzadó deficitnek, de a növekedési ütemet viszont sikerült alaposan lefékezni, ezzel a csa tlakozók között az utolsó helyre kerültünk. Lehetne az a növekedés most, ha a Széchenyiterv is megmarad meg az uniós pénzeket is felhasználjuk, akár 67 százalék is. (Szűcs Erika nevet.) Ennek az uniós forrással finanszírozott növekedésnek tudniillik, kép viselő asszony, nincsenek forrásköltségei - lehet, hogy ezt nem érti ön, ezt én el tudom képzelni , szemben a hitellel finanszírozott vagy a direkt tőkével finanszírozott fejlesztésekkel, ahol kamatot meg profitot kell fizetni, mese nincs. No tehát, növek edés nincs, de vannak magas kamatok, elmaradtak az állami bevételek, és vannak helyette rendkívül magas deficitek. Az áfával is megbéklyózta a kormány a pályázókat: 25 százalék áfát tett rá nulla helyett, ráadásul vissza sem igényelhetik, ezért sokan nem p ályáznak vagy visszaléptek. A tények elleplezésére maradt a kommunikáció mint csodafegyver, ezúttal duplacsövű: nemcsak vaktöltényt pufogtat, de homokot is szór kellő mennyiségben a közvélemény szemébe. Váltig tagadják, hogy rosszul állunk, égreföldre esk üdöznek, hogy komolyan intézkednek, ezt szórja a puska egyik csöve; a másik csövéből meg az szól: 2007től aztán fantasztikus dolgok következnek, zúdul ránk a pénz, több pénzünk lesz, mint amit annak idején a Marshallsegély adott, csak bizonyos dolgokat t ermészetesen elhallgatnak. Az elszegényedetteket ez nem vigasztalja. Bizonyságul szolgál a nemzetközi sajtóban megjelent statisztika a csőd- és felszámolási eljárásokról, ahol megint az élén vagyunk a sornak a huszonöt ország között; gyorsabb ütemben nő a munkanélküliség, nő a létbizonytalanság. A puska mellett megszólalhatna egy vadászkürt is, ami azt harsogná, hogy a 2007es csodára csak akkor várhatunk, ha addig rendbe hozzuk az uniós dolgainkat, és a forrásokat a polgári kormánynál megszokott 95 százalé k feletti szinten vesszük igénybe. Erre, kedves képviselőtársaim, vajmi kevés az esély. Köszönöm szépen. (Dr. Kelemen András tapsol.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZP. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A tények makacs dolgok, és nemcsak azzal kezdődik, hogy 2004 az első uniós esztendőnk volt, hanem az is tény, hogy a gazdasági növekedés szempontjából 2004 a pozitív fordulat éve volt: több mint ötéves csökk enő növekedési trend fordult meg 2004ben, a csatlakozás első évében. Azt hiszem, feltehető a kérdés, hogy mi a siker, ha ez nem siker. Ez az ország sikere az Unióban - természetesen a kormány sikere is. Úgy gondolom, hogy az a megközelítés a helyes, amit uniós képviselő asszonyunk, Kósáné Kovács Magda mondott: az integráció nemcsak pénz forrása, hanem lehetőségek forrása is. Egy ilyen gazdasági lehetőség értékelését jelenti az, amit az Unió belső piacára történő kereskedés jelent, hogy a gazdasági növekedé sen belül 16 százalékkal nőtt az export; nem lehet attól eltekinteni, hogy ebben biztos szerepe van, egyértelmű szerepe van az uniós tagságunknak, és 8 százalékkal nőttek a beruházások, tehát a gazdasági növekedés szerkezete egészséges.