Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 20 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Gyurcsány-bizonyítvány: EU elégtelen!” címmel politikai vita - NAGY NÓRA jegyző: - ELNÖK (Mandur László): - DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter:
2142 felelősségnek érzem azt, hogy a magyar parlament képviselői, a magyar képviselők az Európai Parlamentben milyen módon vélekednek arról, ami Magyarországon történt. Néhány szót szeretnék arról szólni, hogy olyan időpontban következik be ez a politikai vitanap, amikor az Európai Unión belül nagyon sok belső feszültség is van. Ez teljesen természetes, az Európai Unió is úgy működik, mint minden nagy egység a világon. De most ezt különösen fokozza az, hogy az Unió gazdasága gyengélkedik, és ezzel egy időben folyamatosan bővü l az Unió, valamint ezzel egy időben elhatározta, hogy saját magának egy alkotmányos szerződést hoz létre, és ezt különböző országokban vitára bocsátja. Hadd legyünk büszkék arra, hogy a magyar parlament nagyon nagy többséggel, túlnyomó többséggel, második ként ratifikálta ezt az alkotmányos szerződést. Ugyanakkor nagy európai alapító országok most vannak olyan referendum előtt, amelyek sajnos nagyon nagy mértékben befolyásolják utána az együttműködés tartalmát, mélységét, még akkor is, ha a nizzai szerződés az Európai Unió számára biztos feltételeket teremt, de a jövője mindenféleképpen máshogy alakul akkor, ha egységes ratifikációs folyamatot zárunk le. Azt is tudni kell, hogy az Európai Unión belül hihetetlen félelmek is jelen vannak, egyáltalán a társadal om mélységei, mély bugyrai nem teljes mértékben elégedettek az Európai Unió működésével, talán el is idegenedtek bizonyos értelemben. Félnek a KözépEurópából vagy a TávolKeletről jövő munkaerőtől, félnek az esetleg oda érkező olcsóbb szolgáltatásoktól, h iszen saját munkahelyüket féltik ebben az esetben. Azt hiszem, hogy a magyar kormánynak és így a parlamentnek is az a felelőssége, hogy mértéktartó módon ebben a folyamatban hozzájáruljon ahhoz, ami az Európai Unió egységét erősíti, tegye minél felnőttebbé , és közben saját nemzeti érdekeit védje meg. (9.10) Az első féléves, több mint féléves tevékenységünk hozadéka sokak megítélése szerint, de különösen a kormány nagyon racionálisan fölmért értékei alapján nagyon eredményes volt. Töretlenül épültü nk be az Európai Unió intézményrendszerébe, Magyarországon is kialakult az a belső intézményrendszer, amire nagyon sokan nagyon pozitívan tekintenek a csatlakozó országokból, sőt néhányan ebbe az irányba kívánják átalakítani a saját belső intézményeiket. N evezetesen, a magyar kormány vette tudomásul szinte először azt, hogy európai ügyeink belügyekké váltak, és ezért olyan jellegű együttműködés alakult ki a kormányzat különböző szervezetei között, ami teljesen egyenrangúvá teszi az európai ügyeket a belső ü gyekkel; néhány tárca esetében szinte hétköznapivá vált az, hogy ami ott történik, az tulajdonképpen egyszerre európai történés is. Nagyon sok konkrét pozitív eredményt értünk el. Pozitív eredmény alapvetően az alkotmányos szerződés kialakításában való rés zvételünk. Egyre intenzívebb hozzájárulást tudunk adni az úgynevezett lisszaboni folyamathoz, amely az Európai Unió jövőjét meghatározó hosszú távú célok végrehajtását szolgálja. A hosszú távú célok közül mind a három, amelyikre most fókuszál a lisszaboni folyamat, nevezetesen: a versenyképesség növelése, az összetartó társadalom - a felzárkóztatás, a kohézió, gyakorlatilag mind a kettő Magyarországnak alapvető célja , és természetesen e kettőt összeköti a foglalkoztatás bővítése és annak biztonsága; Magya rország ezeknek a lisszaboni céloknak a teljesítésében az elmúlt öt évben az első helyre ugrott minden európai értékelés szerint. Önbizalomra ez adhat okot, de elbizakodottságra nem, hiszen a 27, tehát a 25 plusz 2 leendő ország közül mi sajnos csak a 21. helyen vagyunk a mutatók tekintetében, tehát mindazt, amit eddig tettünk, gyorsítani kell, és erőteljesebben kell előrelépni. A legfontosabb tennivalónk az Európai Unión belül az Unió belső egységén túl a belső piaca, tehát az egységet szolgáló belső piac bővítése; az, hogy a magyar munkaerő szabad áramlása biztosítva legyen, az, hogy a szolgáltatások szabad áramlása biztosítva legyen, hiszen a magyar gazdaság jelentős kitörési pontja a következő időszakra vonatkozóan ez lesz. Nagyon sok olyan részeredményü nk van, amit érdemes fölsorolni, az infrastruktúrafejlesztésre fordítható pénzeszközöktől kezdve a kohéziós politika kialakításán át a
