Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter:
2097 kiemelést érdemel, hogy a javaslat a hatályo s jog kímélete érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság a jogi normát ne semmisítse meg, hanem, ha egyébként fennáll az alkotmányos értelmezés lehetősége, megállapítsa az alkalmazásnál irányadó alkotmányos követelményeket. Az Alkotm ánybíróság által kialakított gyakorlatra tekintettel nyerne szabályozást az indítványra induló eljárások esetében az alkotmányossági felülvizsgálat kiterjesztésének szűk körű, ám a jogrendszeri koherencia szempontjára tekintettel szükséges megengedése. Szi ntén az elmúlt évek töretlen gyakorlata alapján kerülne pontosításra az alkotmányértelmezésre vonatkozó hatáskör megfogalmazása is. Az eddigi szabályozástól eltérően a javaslat külön eljárásként nevesíti a nemzetközi szerződés kihirdetését tartalmazó jogsz abály alkotmányosságának utólagos vizsgálatát. (15.40) Bővülne viszont a testület jogköre a normakontroll körén túl az alkotmányossági mérlegelést igénylő, kiemelt jelentőségű egyedi ügyek tekintetében. Ebben a körben a javaslat az alkotmányellenesen működ ő helyi önkormányzatok feloszlatását az Alkotmánybíróság hatáskörévé tenné. Elvileg sem támasztható alá az a hatályos alkotmány által alkalmazott megoldás, hogy az alkotmányellenesség kérdésében az Országgyűlés döntsön, és ehhez az Alkotmánybíróság mindöss ze nem kötelező jellegű véleményt fogalmazzon meg. Az alkotmányellenes működés alapvetően alkotmányossági kérdés, amelynek vizsgálata nem jár politikai felelősséggel, vagyis indokolatlan a helyi önkormányzatok feloszlatásában az Országgyűlésnek ügydöntő jo gkört biztosítani. A javaslat a köztársasági elnökkel kapcsolatos ténykérdések megállapítását a közjogi felelősség megállapítása alkotmányos szabályainak mintájára minden esetben az Alkotmánybíróság hatáskörévé teszi, így az államfő összeférhetetlenségének kimondására, tartós akadályoztatásának megállapítására is e testület lenne jogosult. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás tekintetében a törvényjavaslatok másik jelentős célja az Alkotmánybíróság szervezeti és az alkotmánybír ák személyi függetlenségének hatékonyabb biztosítása. Az Alkotmánybíróság zavartalan működésének garantálása a jogállamiságból következő alkotmányos követelmény, ezért a javaslat meghatározza az Országgyűlés kötelezettségei teljesítésének határidejét az al kotmánybírák jelölése és megválasztása kapcsán. Az alkotmánybíró személyi függetlenségének védelme körében fontos kiemelni, hogy az alkotmánymódosító javaslat 9ről 12 évre hosszabbítja meg az alkotmánybírák megbízatását, ez azonban az őket megválasztó Ors zággyűléstől való teljesebb függetlenség érdekében egyben az újraválasztás kizárásával járna. A törvényjavaslat emellett pontosabban határozná meg az alkotmánybírák tekintetében az összeférhetetlenség és a mentelmi jog anyagi jogi és eljárási szabályait. A z Alkotmánybíróság szervezeti függetlenségét erősítené a javaslatnak az a rendelkezése, amelynek értelmében az Alkotmánybíróság állítja össze az alkotmánybírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a korm ány a költségvetési, illetve zárszámadási javaslat részeként nyújt be az Országgyűléshez. E javaslatokat az Alkotmánybíróság elnöke tájékoztatásul az Országgyűlés elnökének is megküldi. Végül a javaslat által elérni kívánt harmadik cél az Alkotmánybíróság működésének áttekinthetőbbé tétele. Szükségtelen, egyben az eddigi tapasztalatok alapján működésképtelen az a konstrukció, amely az Alkotmánybíróság működésére vonatkozó jogszabályokat három szinten, az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény mellett egy egyszerű többséggel elfogadható ügyrendi törvénnyel kívánja teljessé tenni. Ebből kiindulva a legfőbb alkotmányvédő szerv működését alapvetően meghatározó szabályok az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatba kerültek beépítésre, a részletszabályok at pedig maga az Alkotmánybíróságról szóló javaslat tartalmazza. Az Alkotmánybíróság az eljárás technikai szabályait tartalmazó ügyrendjét saját hatáskörében, teljes ülési határozatként fogalmazhatná meg. A javaslat jelentősen kibővítené az Alkotmánybírósá g eljárására vonatkozó rendelkezéseket. Így a jövőben a törvény határozná meg mindazokat a szabályokat, amelyek az indítványozót közvetlenül érintik. Kiegészülne emellett a törvényi
