Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
2085 Azért fogalmazok így, mert 1969 előtt nem volt a nemzetközi jogban egy átfogó kódex, amely a szerződésk ötést rendezte, szabályozta volta. Ez azonban csak egy mellékkörülmény. A lényeg az - mint előbb erre már utaltam , hogy az Alkotmánybíróság fogalmi készletét használjuk, és ezáltal hidaljuk át azt a vitát, amely a Fidesz és az MSZP között folyt arra vona tkozóan, hogy nemzetközi jogi fogalmak beemelhetőke az alkotmányos rendbe, illetőleg az alkotmányjogba avagy sem. Megítélésem szerint az Alkotmánybíróság megadta a választ erre, ezt követően a konszenzust kellene megteremtenünk. Én arra kérem képviselőtár samat, alaposan tanulmányozza ezt az alkotmánybírósági határozatot, az ennek alapján benyújtott kapcsolódó módosító indítványt, illetőleg indítványokat, s azok figyelembevételével szülessen meg közöttünk is, ha nem is nemzetközi, de belpolitikai megegyezés . Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Szentgyörgyvölgyi Péter, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Ti sztelt Országgyűlés! Tisztelt Megjelentek! - mindenki, akit Mécs Imre képviselőtársam megemlített, azon túlmenően a sajtó képviselői, a hallgatóság, jegyző urak, mindenki, aki jelen van, és azok is, akik rádión hallgatnak bennünket, hogy én is érvényt szer ezzek annak a kellemes udvariasságnak, amit Mécs Imre már itt előttem produkált. Tehát, tisztelt Országgyűlés, az első szakaszban tulajdonképpen a törvényjavaslat, illetőleg az ajánlás két pontját tárgyalnánk. Ehhez mi egy módosító javaslatot terjesztettün k be, amely a törvényjavaslat 2. pontjával van összefüggésben. Mégis, mivel a vita javasolt szerkezetére vonatkozó ajánlás is jelzi, hogy itt a törvényjavaslat fogalmait érinti ez a kérdéskör, szabadjon a fogalmakról általánosságban is szólnom, mert nemcsa k ezt az általam is jelzett, illetőleg módosításra beterjesztett 2. §t érinti, hanem végigfut a fogalommeghatározás az egész törvényjavaslaton, és véleményünk szerint nem következetesen. Ugyanis arról van szó, hogy maga a törvényjavaslat a fogalommeghatár ozásnál hat fogalmat említ. A korábbi jogszabály, a '82es törvényerejű rendelet jóval szélesebb körű fogalmakat határozott meg. Ez önmagában véve nem lenne baj. Sőt, a törvényjavaslatnak az is egy érdeme, hogy átvette az 1969es bécsi egyezmény fogalommeg határozását, olyannyira, hogy például a harmadik fejezetnek kifejezetten a bécsi egyezményben szereplő szóhasználatot teszik címéül is. Mégis, hiába vette át általánosságában a bécsi egyezmény fogalommeghatározását, nem viszi aztán teljesen végig. Például itt már önmagában véve van egy ellentét, hogy a fogalommeghatározásban nem szerepel az, amit egyébként a harmadik fejezet címéül használ. Ugyanígy a két elmélet, a monista vagy a dualista elmélet is keveredik a fogalmak között. Bár úgy tűnik, mintha ez az egész törvényjavaslat inkább a dualista elmélet alapján született volna, mégis vannak benne olyan elemek, amelyek azt bizonyítják, hogy ez sincs konzekvensen végigvéve. Az általános vita során, de a bizottsági vitákban is volt, aki egyértelműen a monista f elfogás mellett tört lándzsát. Itt arról van szó, hogy a nemzetközi szerződés tulajdonképpen maga a belső jog, azzal egyenlőnek tekintendő, és azt hozták fel példaként, hogy azért fogadható jobban el ez az elmélet, mert hisz a kormány terjeszti elő, az Ors zággyűlésben hozzák a törvényeket. Az Országgyűlésben a kormánytöbbség van meg, a kormánytöbbség hozza meg a törvényt, következésképpen igazán vita úgysem alakulhat ki, vagyis hogy akkor az egész dualista felfogás teljesen értelmetlen lenne, teljesen értel metlen az, hogy az Országgyűlés is tárgyaljon erről. Igaz, a kormányoldal részéről ez egy elfogadható álláspont, az ellenzék oldaláról viszont elfogadhatatlan, mert hiszen jó, ha nemzetközi szerződésekről itt az Országgyűlésen belül szó van, és az ellenzék kifejtheti esetleg ellentétes véleményét is. A gyakorlatban - mint azt tudjuk - meglehetősen ritka ez, de mégis mint lehetőség fennáll, és szükség is lenne rá.
