Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2052 megfelelően, igazoltan ellenőrizhesse, é s ennek a hatóságok szerezzenek érvényt. Nos, a törvény 1. §ában azt mondja, hogy be kell jelenteni, ha ilyet észlel, nyilvánosságra kell hozni. Nagyon szép, biztosan van hozzá szankció is, de nem elégíti ki azt a feltételt, hogy mi valóban kontrollált te rmelésbe vont területeket és növényvédelem, hatóanyag szempontjából ellenőrzött területeket vélhessünk itt Magyarországon, és biztonsággal kijelenthessük, hogy nemcsak az itt termelt, hanem az ide érkező anyagok is megfelelnek ennek a kritériumnak. A közér dekű védekezésnél nagyon helyes, egyetértek Orosz Sándor módosító indítványával, parlagfű, kiterjesztjük, nagyon jó, de a közérdekű védekezést nemcsak a parlagfűre, hanem valamennyi olyan gyomnövényre ki kell terjeszteni, ami a talaj minőségét, termőképess égét és az egészséget veszélyezteti vagy károsítja. Ezt a szabályozást, amit Orosz Sándorék terveznek, nagyon örömmel veszem, viszont kevésnek tartom az eredeti, benyújtott tervezetben azt, hogy azt mondja: a közérdekű védekezést gazdálkodó szervezettel el kell végeztetni. Milyen feltételekkel? Hogyan? Ki választja ki a gazdálkodó szervezetet? Nekem van egy ismerősöm, nagyon jó, van neki mindenféle permetezőgépe. Akkor te leszel az a gazdálkodó szervezet, aki majd elvégzed; mert a költség nem érdekes, azt ú gyis ráverjük a tulajdonosra vagy a földhasználóra. Azért itt vigyázni kell, mert a közérdekű védekezésnél is be kell tartani azokat a szabályokat, hogy az a gazdálkodó szervezet erre hivatásszerűen alkalmas legyen, ez a tevékenységi körébe beletartozzon. Ennek kiválasztása nagyjából a versenysemlegességnek feleljen meg, és nem utolsósorban ezeknek a rendszereknek legyen erre olyan infrastrukturális hátterük, amely a védekezést nemcsak lokálisan, hanem szervesen, az ország valamennyi részét elérően megoldha tóvá teszi, a talaj, illetve a termelés ellenőrzését és a védekezést. Megjelenik itt a termelést növelő anyagok és a növénykondicionáló szerek engedélyezése, az úgynevezett EUműtrágyák kivételével. Nos, Magyarország, hála istennek, még tartja magát, remél em, fogja is, hogy a génmanipulált termékekkel szemben keményen érvényesíti a védzáradékot, nem úgy, mint az Európai Unió Bizottsága, amely a Bt 10est szépen beengedte mint génmanipulált kukoricavetőmagot a termelési rendszerekbe. Ugyanilyen veszélyesek a növényvédő szereknél a termelésnövelő anyagok és a növénykondicionáló szerek. Ezeknek a vizsgálata, kísérlete - ír róla a törvény, a Környezetvédelmi Minisztériumot, FVMet említi - nagyon helyes, de azért azt is meg kell nézni, hogy ezek a vizsgálatok é s az a hatásmechanizmus, amelyet az ilyen anyagok kifejthetnek, mikor, hogyan kumulálódnak, és esetlegesen lehet, hogy talán 51015 év múlva fejtik ki káros hatásukat. Megint csak egyetértek Szabó képviselő úrral, ösztönzés is kell. Nemcsak azt kell beten ni ezekbe a szabályokba, nyilván nem egyedül ennek a törvénynek a feladata, hogy ezt meg kell oldani, hogy mi Magyarországon a környezetkímélő gazdálkodás irányába mozduljunk el. Tehát a termelő maga legyen érdekelt abban, hogy nem a szintetikus vegyszerek és növényvédő szerek korlátlan használatával próbál meg piaci előnyt szerezni, és dömpingtermést előállítani, hanem azzal a lehetőséggel éljen, amivel sajnos most az utóbbi két évben nagyon sokat foglalkoztunk, de eredményt nem értünk el, azzal a gazdálko dási formával, ami az európai uniós támogatásokkal együtt egy speciális táj- és környezetkímélő gazdálkodást eredményez. Ehhez az ösztönző rendszernek meg kell jelennie, másik oldalról a növényvédelmi, állategészségügyi törvényben ennek a komoly ellenőrzé se, illetve az ezzel való visszaélés nagyon nagy szankcionálása. Komposzt - nagyon sokan említették. Egyetlen előny van a módosításban, hogy a komposzttal, illetve az állati eredetű, talajba visszakerülő és tápanyagnövelő szermaradványokkal most már nem kö zponti, hanem megyei ellenőrző szervek foglalkoznak. Annak is örülnék, ha itt olyan technológiák ösztönzésére is sor kerülne, mert megvannak ezek a technológiák, ideértem egyébként a szennyvíziszapkezelést is, amivel a komposztnak, a környezetbarát techno lógiáknak megteremtenénk azt a támogatási rendszerét, amely nem a hat hónapos pihentetés irányába mozdítaná el, hanem gyakorlatilag azonnal, megfelelő kezelés után visszaadja az eredeti szerves tápanyagot annak a területnek, amelyből ez korábban kivonásra került, és ezzel is kiváltja és
