Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az országos fogyatékosügyi program 2001-2003. évi végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter:
206 A közlekedés területén módosításra került a közutak tervezési szabályzata, valamint a közúti járművek forgalomba helyezéséről és forgalomban tartásáról szóló jogszabály. 2003ban elkészült a parkolási igazolványokról szóló kormányrendelet, sokat hallunk arról, hogy noha ez maximális jó szándékkal készült, és azt reméltük, hogy valóban megoldja a parkolási gondokat, nagyon büszkék voltunk arra is, hogy az Európai Unió többi tagországában is használható. Úgy tűnik, hogy ez elég vonzó lett ahhoz, hogy ezzel nagyon sokan nemcsak visszaélnek, hanem igazából ennek egy feketepiaca kialakult. A fogyatékos személyek utazásra való alkalmassá tétele szintén elindult. Ez is egy olyan folyamat, amelyben nagyon komoly előrelépések kellenek a továbbiakban, illetve, ami szintén világossá vált, hogy össze kell hangolnunk a különböző területeken történő lépéseket - járműpark, a köztere k akadálymentesítése és a középületek akadálymentesítésének az összehangolása nagyon fontos. A felsőoktatási törvény 2001es módosítása alapján elkészült a fogyatékkal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges feltételekről szóló oktatási minisz tériumi rendelet, amely megfogalmazza egyrészt a személyi segítség lehetőségét a hallgatók számára, illetve az anyagi támogatás igénybevételének lehetőségét. Ezen a területen is, mint sok más területen, nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van oktatásra, képzé sre. Hiába van kijelölt személy arra, hogy segítse a fogyatékossággal élő hallgatókat, ha ő maga nem képzett abban, hogy pontosan milyen segítséget kell nyújtania, akkor az ő képzése is még hátravan, vagy ezen a területen nagy lépések kellenek. A foglalkoz tatási tárca számos programot indított atipikus foglalkoztatás ösztönzésére, amely segíti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását. A jobb informálást teszi lehetővé a rehabilitációs, információs centrumok kialakítása, létrehozása. Ezek töb b helyen már úgy jöttek létre, hogy mindenfajta fogyatékosságban szenvedő számára segítséget nyújtanak, nemcsak fizikailag megközelíthetők, hanem látássérültek, hallássérültek számára is elérhetővé teszik az információkat. Elindult a fogyatékos személyek s portszövetségeinek támogatása, a fogyatékos sportolók elismerése ebben az évben azonos volt az ép társaikkal, aminek volt egy szimbolikus jelentősége is, és sokat jelent a jövőre nézve is. A szociális ellátások területén a támogató szolgálatok kiépülése el őször modellkísérletként indult el, majd a 2003as költségvetési évtől kezdve ez normatív támogatást kapott, ami azért fontos, mert segíti a további támogató szolgálatok létrejöttét. Itt a többcélú kistérségi társulások megalakulása, létrejötte segíti azt is, hogy ezek ne csak nagyobb településeken, hanem a kistérségekben is megalakuljanak. (16.10) A bentlakásos intézmények modernizációs programja elkészült, lakóotthonok kezdtek épülni. Természetesen sokkal nagyobb számban lenne szükség rájuk. A Fogyatékosü gyi Tanács nagyon fontos szervezetévé vált az érdekegyeztetésnek és a folyamatos párbeszédnek, amelynek munkacsoportjai dolgoznak egyegy témán. Főleg azokon a területek láthatóak elmaradások, ahol nagyon nagy költségráfordítást igénylő kötelezettség fogal mazódott meg. Hadd mondjam el, hogy ez is egy olyan terület, hogy elkezdtek részben a hazai források mellett európai uniós források is megjelenni a fejlesztésekben, az oktatásban, az ifjúsági intézmények területén európai források vannak most már évek óta elérhetően, és szeretnénk, ha a 20072013as európai uniós költségvetési forrásokat erre is tudnánk használni. Azt láttuk, hogy ott, ahol nagyobb források vannak, nagyon sokszor a források megfelelő elköltésének nehézsége jelentkezik azon a területen, hogy kevés a jó terv például akadálymentesítésre, és ez megint visszavezet oda, hogy valószínűleg gyorsítani kell a képzést, például a rehabilitációs szakmérnökképzést, ha intézmények átalakításának tervezése történik, akkor el lehessen érni megfelelő szakembe reket, akik a megfelelő szaktudás birtokában olyan terveket tudnak készíteni, amelyek valóban szolgálják a fogyatékos emberek érdekeit és szükségleteit.
