Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2050 a hatóanyagok egy mo nitorrendszerrel - amely monitorrendszernek Magyarország is tagja kell legyen - ellenőrzöttek, akkor természetesen ezen hatóanyagokból készült termékek is ellenőrizhetővé válhatnak. Természetesen ez az ajánlás előírt egy másik nagyon fontos gondolatot, még pedig a szinergista hatást, ami azt jelentette, hogy a hatóanyagok kombinációjával elért hatás erősebb az alkotórészek egyedileg kifejtett hatásánál. Tehát ez azt jelenti, hogy nem lehet olyan hatóanyagot kikísérletezni vagy alkalmazni, amely erősebb az eg yedi hatóanyagkombinációnál. És ha már itt tartunk, én mondanék azért néhány példát, hogy milyen irányba mennek a fejlettebb országok, a nálunk fejlettebb, ugyancsak EUs országok. Az Egyesült Királyságban ’98as adatokhoz viszonyítva 14,6 százalékkal csö kkent a vegyszeres kezelésben részesített szántóföldi növények aránya, és igaz, hogy ugyanazon időszakban a termőterület 4 százalékkal csökkent. A németeknél 2005 márciusában a mezőgazdasági miniszter, tehát nem is olyan rég, azt tűzte ki célul, hogy 15 sz ázalékkal kevesebb növényvédő szert kellene felhasználni, de ezen belül főleg azt a célt tűzte ki, hogy a biológiai növényvédő szereknek az aránya legyen magasabb egy bizonyos időn belül, mint a kémiai növényvédő szerek aránya. A dánoknál a következő törté nt: valamikor a ’90es évek elején a vegyszeres növényvédőszerezés válságba került olyan szempontból, hogy ők az úgynevezett vegyszer alapú vegyszeres növényvédelmet részesítették előnyben a biológiai növényvédelemmel szemben, és akkor hoztak egy rendelkez ést, amelyben az akkor használt kétszázféle növényvédő szer 90 százalékát egyszerűen bevonták, és csak tízféle növényvédő szer használatát engedélyezték. Ez egy dolgot eredményezett: a biológiai növényvédelem rohamos elterjedését okozta. Nálunk is van, tud om konkrétan, a megyében Barcson van vállalkozó, aki biológiai növényvédő szer forgalmazásával próbál foglalkozni, kevés sikerrel. Ugyanez a helyzet az osztrákoknál, ahol mindössze a termékek 35 százaléka volt vegyszermentes, ma nyilvánvalóan ennél jobb az arány. Ha ebbe az irányba próbálunk menni, akkor Magyarországnak, amely mereven elzárkózik a génkezelt növények behozatalából, mindenféleképpen a biológiai növényvédő szerek használata felé kellene elmozdulnia. Ebből a jogszabálytervezetből nem igazán lát om ennek a nyomát. Egy másik, mivel salátatörvényről lenne szó, itt szóba kerül az állati eredetű hulladék kezelése Magyarországon. Rendeletileg szabályozott, az állati eredetű hulladékok három részre vannak osztva. Én csak az első osztá lyt olvasnám fel, amelyek nem használhatók ilyen komposztelőállításra. Azt írja, hogy különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok, átvihető szivacsos agyvelőbántalommal kapcsolatos anyagok, kísérleti állatok tetemei, nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszerek s a többi, ezen anyagok kezelése égetéssel vagy együttégetéssel történő ártalmatlanítással, kivételes esetben elföldeléssel történhet. Én csak megkérdezem, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a Magyarországon több mint száz éve létező - állatorvo sként mondom - juhoknál előforduló surlókórt például akkor most hova tesszük. Tehát azt akkor milyen kategóriába tesszük bele, hiszen valahol tudjuk, hogy hova tartozna. Nagyon óvnám, hogy ilyen anyagoknál kivételes esetben elföldeléssel történjen a megsem misítés, így írja a 2003as FVM rendelet. Nagyonnagyon nem lenne jó ezeket a prionokat a földbe juttatni. Tehát megint azt mondom, hogy valahogy jobban kellene szabályozni ezt a részét is ennek a törvényjavaslatnak. Ugyanakkor felolvasnám önöknek Nico van Opstal, a holland mezőgazdasági, környezetvédelmi és halászati minisztérium növényvédelmi szolgálata igazgatóhelyettesének a véleményét, ő a jövőt illetően a feladatok átrendezéséről szól, hiszen Románia csatlakozásával nem lesz szükség a határokon levő n övényegészségügyi ellenőrző laboratóriumokra, valamint uniós szinten a növényegészségügyi szabályozás megújításáról, például a vágott virág növényegészségügyi kötelező bevezetéséről szól. Azt gondolom, ha valami dolog lehet, akár műtrágyában, akár külön böző állati eredetű termékeknek a behozatalánál, ami kétes, problémás lehet, én azt gondolom,
