Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2048 Ezek közül eddig egyik megnyilatkozó sem említett egy nagyonnagyon fontos gyakorla ti tapasztalatot - habár maga a beterjesztett törvényjavaslat 3. §ában foglalkozik vele , ez pedig nem más, mint a közérdekű védekezés. És itt engedjenek meg egy kitérőt. A most tárgyalás alatt lévő, egyszerűsítsük így, növényvédelmi törvény módosítását célzó jogalkotási folyamatban a kezdetektől szerepet kapott a parlagfű elleni védekezésről megszületett országgyűlési határozat végrehajtása okán is és a tárcaközi bizottság működése okán is, no meg a növényvédelmi szolgálatok elmúlt évi működésének elemzé se okán is, hogy vajon a közérdekű védekezés e fontos területen, a parlagfű ellen hogyan működött. Az egyik megállapítás az volt, hogy bár akkor, 2003 végén, mielőtt a parlagfű elleni védekezésről szóló országgyűlési döntések megszületettek, módosítottuk e szabályokat, mégsem elég hatékonyan szolgálják azt a célt, hogy időben kerüljön levágásra ott is a parlagfű, ahol az egyébként erre köteles gazda, gazdálkodó, tulajdonos erről megfeledkezik. Ezt a célt szolgálja ugyanis a közérdekű védekezés. Elemezték, h ogy milyen okok miatt nem működött ez tavaly hatékonyan, és kialakult egy jó szabálytömeg, amit eredetileg a növényvédelmi törvény módosításaként tervezett a kormány benyújtani, majd egy váratlan fordulattal két külön törvényjavaslatot találtunk az asztalu nkon: a kormány fogadott el egyet külön a parlagfű elleni védekezésről, meg fogadott el e szabályok nélkül egyet a növényvédelmi törvény módosításáról. A Magyar Szocialista Párt frakciója azon az állásponton volt, hogy nem külön törvény útján, hanem a léte ző közérdekű védekezési szabályok megfelelő módosításával indokolt a parlagfű elleni védekezés hatékonyságán javítani. Ezért például a bizottságokban nem támogattuk a parlagfűellenes törvényt, ezért azt visszavonta a kormány. Ugyanakkor nagyon fontosnak ta rtjuk - és a mai nap egyik legfontosabb tartalmi mondandójának ezt tartom , hogy a jogszabályelőkészítés során kimunkált eljárási szabályok kerüljenek bele a növényvédelmi törvény közérdekű védekezéssel foglalkozó szabályaihoz. A kitérőnek itt a vége, hi szen a törvényjavaslat 3. §ának - amelyik a közérdekű védekezéssel kapcsolatos néhány rendelkezés módosítását tartalmazza eredetileg - a kiegészítését javasolja a frakcióm. Négy képviselőtársammal, Kökény Mihály úrral, Godó Lajos úrral, Karakas János úrra l és Karsai József úrral közösen, tehát mi együtt, öten benyújtottunk egy módosító indítványt, amely beemelni javasolja a parlagfű elleni közérdekű védekezés speciális szabályait a növényvédelmi törvény 3. §ába. Mit is gondolunk mi erről? Azt gondoljuk, h ogy semmi nem változott a tekintetben, hogy a polgári törvénykönyv, a földtörvény, a gazdálkodás szabályai egyértelműen rögzítik: a parlagfű mint gyomnövény elleni védekezés elsőrendűen a gazdálkodó, a tulajdonos kötelessége, és nem másé. Ugyanakkor látni és tudni kell, hogy Magyarországon a jogkövetés hagy némi kívánnivalót maga után. Nem véletlen, hogy a gyomfertőzés év mint év igen magas, és ebből a legveszélyesebb nemcsak a növényekre, hanem az emberi egészségre is a parlagfű, és egyre terjed. Az allerg iás betegségek is egyre terjednek, és az ezzel kapcsolatos állami költségek is egyre nagyobbak, az emberek külön kiadásairól nem is szólván. Arról van tehát szó, hogy az alkotmányban biztosított tulajdonhoz, gazdálkodáshoz fűződő jogok, illetőleg az azzal való nem megfelelő élés az emberi egészséges környezethez ugyancsak az alkotmányban biztosított jogot veszélyezteti. Szükséges tehát közbelépni, ha valaki a parlagfüvet a területén nem irtja ki. E tekintetben a javaslatunk az, hogy a növényvédelmi törvény a más törvényekben egyébként már rendezett kötelezettséghez fűzzön egy eljárási határidőt, nevesen, ha valaki június 30áig elvégzi, gondolom, semmilyen probléma nem lesz. Akkor azonban, ha nem végzi el, és folyamatosan nem tartja fent a parlagfűmentes áll apotot, nem végzi el ezt a fenntartást, akkor a hivatalok, nevesen a földhivatal egy helyszíni ellenőrzéssel, a veszélyeztetett területekről szóló légi felvételek, valamint bejelentések alapján megállapítja, hogy hol fertőzött a terület, és a terület tulaj donosának, személyének ismerete nélkül e területen el lehet és el lehessen rendelni a közérdekű védekezést. Ezt célozza az a javaslat, amit képviselőtársaimmal közösen benyújtottunk.
