Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 18 (214. szám) - Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
1991 úgy érzem, szükséges volt ennek a járuléknak a bevezetése, még ha tudom is, hogy képviselőtá rsaim a 33 között ezt is nyilvántartják mint egy pluszadót, de azt nem tartják nyilván, hogy ennek révén valakik ellátásra lesznek jogosultak, és akkor azt is nézni kell, hogy kik részesülhetnek ellátásban. De hangsúlyozni szeretném, én örömmel hallgattam itt az összes olyan vitát, hogy mindenféle adómódosításra, csökkentésre javaslatot tesznek, de még egyszer, nem tartom ésszerűnek, hogy felvetik azt a gondolatot, hogy egy járulékot vagy akár egy adót ezután önkéntesen kelljen fizetni. Mert ez példátlan g yakorlat lenne, ezért engedjék meg, nem szoktam ilyet nagyon elmondani, itt egyáltalán nem, hogy ez komolytalan javaslat, és sajnos nem ez az egyedüli ebben a törvényben. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Domokos Lászlónak adom meg a szót. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Hát akkor ezt a témát, az 57. ajánlást tekintsük át más szemszögből! Ez volt a szocialista, kommunista tekintet, most nézzük meg, hogy mi a piacgazdasági helyzet. Valójában itt a munkaadókra törté nik hivatkozás, de pont a munkaadók kezdeményezték ezt, hogy bizony ez méltánytalan, hiszen az egyéni vállalkozókra nem az a jellemző, hogy ők a munkanélkülisegélyre spekulálnak, hanem ők bizony beosztóan, takarékosan, mint egy normális polgári családi ga zdaság, ahol egyébként nem egyik napról a másikra próbálnak megélni, hanem a rosszabb időkre is takarékoskodnak, és próbálnak felkészülni. És mi arra hívjuk fel a figyelmet, pont erre, és részben értette a képviselő úr, hogy ez a szféra egy többletadóként éli meg ezt a vállalkozói járulékot, és nem tart igényt a munkanélkülisegélyre. Nem az a divat, nem ez a sikk ebben a szférában, ahol egyébként önmagukat foglalkoztatják többnyire vagy a családtagjaikat, hogy munkanélkülisegélyre küldjék magukat, mint mo ndjuk, téeszekben, vállalkozásokban, kisebbnagyobb cégeknél, építőipari cégeknél, ahol van egyféle ciklikusság, hogy kiteszik őket, aztán fölveszik a segélyt, bejelentkeznek az önkormányzathoz, majd utána, ha eljön az április, akkor elkezdik vissza felven ni ezeket az embereket. Ebben a szférában nem ez a szokás. És ezért joggal kérik, hogy méltányolják legalább azt, és ne komolytalannak tekintsék, mert megsértik munkaadói szervezetek tagjait és nagyon sok embert, egyéni vállalkozót, több tízezer van ilyen Magyarországon, aki ezt többletadónak kezeli. És ha az államtitkár úr és a kormány valóban nem többletadót kíván beszedni, és ez valóban csak egy biztosítási jogviszonyt ad munkanélküliség esetére, akkor nyugodtan megengedhetjük azt, hogy aki lemondott, an nak megvan a nyilvántartása egyébként; ha ő egy személyben, nem a munkáltatója, hanem ő maga teszi ezt, akkor joggal eldönthesse, hogy ő igényt tart erre, mert valóban nem tud előre takarékoskodni, amit ön feltételez, hanem napról napra él, vagy pedig azér t nem arra törekednek, hogy munkanélkülisegélyért kuncsorogjanak az önkormányzatnál és a munkaügyi hivataloknál, de nem is szeretnék ennek a többletterhét megfizetni. És ha belegondolunk abba, hogy a kormány mennyi pénzt vont ki csak a Munkaügyi Alapból, amely ilyen járulékokból jött elő, és ez nem a munkanélküliekhez, illetve nem a foglalkoztatáshoz kapcsolódik, hanem a központi költségvetésbe helyez át 80 milliárd forintot - megsúgom, 80 milliárd forint a központi költségvetésbe megy át , akkor bizony e z méltányolandó és nem lekicsinylendő lenne. De én nem erről akartam igazából szólni, bár ez is egy fontos része, és külön vállalkozói érdekvédelmi szervezetek kérték ezt a megfontolást, hogy választható legyen. A nyilvántartása nem okoz gondot, államtitká r úrnál tájékozódhat, a kormánynál, a munkaügyi szervezeteknél. Itt van azonban az a kérdéskör, amelynél Göndör Istvánt nagyon szívesen vártam volna, örültem volna, ha itt van, hiszen valóban, az egészségügyi hozzájárulásnak a július 1jétől való megszünte tésére, egy összegben való befizetésének a megszüntetésére tettünk javaslatot. És ebben valószínűleg nagyjából egyfele vagyunk, hiszen önök is ezt mondták, hogy ezt meg kell szüntetni; mint mondtam, a Hornkormány idején lett bevezetve, aztán valóban lette k magasabb értékei is.
