Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
195 Bizonyos gazdasági érdekeltségek e kérdésben azt eredményezik ma is, hogy például a XVI. kerületben keletkez ő kommunális hulladék a Duna másik oldalán kerül elhelyezésre, ahelyett, hogy a közvetlen közelben levő lerakóhelyet használnák. A késedelem oka tehát nem feltétlenül szakmai mulasztás, hanem jelentős részben az ellenérdekeltségi rendszer által kialakult h elyzet. E kérdésben az elmúlt kilenc esztendőben nem sikerült a törvényhozásnak a települések számára a konszenzuskeresési készséget erősítő, megfelelő hátteret biztosítani. Mind ez idáig a főváros a nagyobb gazdasági erő pozíciójából diktálta a feltételek egy jelentős részét. Ennek jó példája az agglomerációs övezetbe is átnyúló, BKV által biztosított közlekedési szolgáltatás is, hiszen több esetben a főváros megzsarolta az övezet településeit: amennyiben nem fizetnek, akár a szolgáltatást is megszüntetik, elfelejtve azt, hogy mit jelent számára a tulajdonosi kötelezettség, és elfelejtve azt is, hogy ezen szállítóeszközök az embereket két irányba szállítják, azaz az övezetből Budapestre, és nyilván fordítva is. Az elmúlt években a munkahelyek száma jelentős mértékben nőtt az agglomerációs térségben, ahová a fővárosból is nagyon sokan utaznak. A főváros arról is megfeledkezett, hogy az elmúlt 15 esztendő önkormányzatisága az agglomerációs övezetben számos olyan értéket elevenített fel a települések életében, aminek következtében megszűnt a régi szocialista típusú elképzelés az övezet alvó településeinek kialakításával kapcsolatosan. Ezek az önkormányzatok újraélednek és élni akarnak. Képesek arra, hogy szerves részei legyenek egy térségnek, és igénylik azt, ho gy egyenrangú partnerként kezeljék őket. Az agglomerációs területrendezési tervnek akkor lenne igazán értelme, ha irányokat és javaslatokat dolgozna ki arra, hogy a főváros és a körülötte levő 80 település ebből a helyzetből együttesen kialakított még megl evő lehetőségeket hogyan tudja kiaknázni, ehhez milyen állami részvételre van szükség, és milyen uniós lehetőségeket nyit meg. Ez a törvényjavaslat sajnálatosan csak egy egyszerű szabályozásra terjed ki, aminek vannak az övezeti besorolás eredményeképpen v alóban jó és elfogadható részei, de mindamellett, hogy rögzíti a jelenlegi állapotokat a szerkezeti terv részében és besorolja az övezeteket, sajnos lényeges előrelépést a kialakult problémák tekintetében nem jelent. Összegezve: a budapesti agglomeráció Ma gyarország legerősebben urbanizált térsége, melyben mindenféle állami, önkormányzati intézkedésnek elsődlegesen azt a célt kellene szolgálni, hogy maga a térség és az itt élő lakosság számára valóban élhető lehessen, nemkülönben azt, hogy a gazdaság szerep lői számára biztosított megfelelő jogi és gazdasági feltételek biztosításával a térség megőrizhesse rendkívüli gazdasági potenciálját. Megállapítható az is, hogy a javaslat szinte egyáltalán nem foglalkozik az agglomeráció urbanizált térségeivel, az agglom eráción belül 80 település kapcsolatrendszerével, a térségben betöltött sajátos szerepével, illetve e szerepek differenciálásával. A szerkezeti terv egyes elemei kivételével az anyag nem törődik a valós térszerkezettel, nem határozza meg az egyes település ek szerepkörét, illetve az azokkal összefüggő sajátos elvárásokat, követelményeket. Nem foglalkozik az anyag az urbanizálódás indokolatlan mértékének megfékezésével sem, lényegében egyetlen elemében sem intézkedik a hagyományosnak tekinthető települési str uktúra megőrzéséről, illetve nem jelöli ki a fejlesztés kívánatos tendenciáit, sőt nem foglalkozik az övezetben ellehetetlenedő közlekedés kérdésével sem. A tervezet nem veszi tudomásul azt sem, hogy Budapest az agglomeráción belül is kiemelt szerepet kell hogy játsszon, ugyanakkor megérdemli, hogy e szerep betöltésével együtt a szükséges mértékben védelmet is élvezzen a már jelenleg is szinte elviselhetetlen urbanizációs terhelés csökkenése formájában. A tervezet döntően a táji és természeti elemekre, véde lmi és védő funkciókra koncentrál, így éppoly defenzív tartalmú, mint a hazai építésügyi jogrend szinte valamennyi eleme. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a javaslatnak sokkal progresszívebb tartalommal kellene foglalkoznia a térség meglevő adott ságaival, és meghatározni azokat a kívánatos tendenciákat, amelyek figyelembevételével kijelölhetők a fejlődés, fejlesztés főbb irányai. A Magyar
