Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 18 (214. szám) - Pettkó András (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Hét megválaszolatlan kérdés a Bábolna Rt.-ről” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1919 pénzügyminisztertől vagy annak államtitkárától kérdezi meg, hogy ilyen vagy olyan kft. alvállalkozója volte egy ilyen meg olyan számítógépszállítá snak. Megmondom őszintén, nem tudom, és nem is kell tudnom. Csak azt tudom, hogy közbeszerzés volt, tehát szíveskedjék ezt a rendkívül fontos információt a Közbeszerzési Értesítőből megszerezni. A pénzügyminiszter sem tudja és az apparátus sem, hogy kapotte az ön által említett cég más megrendeléseket is, de megismétlem: a mi kormányzásunk alatt a cégek nem kapják a megrendeléseket (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hanem veszik!) , hanem versenyen nyerik el. Az pedig végképp nem világos számomra, miért kell a zt tudnom, hogy a cég, egy önök által említett cég ügyvezetője milyen belügyminisztériumi programokon vett részt. Tehát, képviselő úr, azt kérem, hogy a feladat- és hatáskörnek megfelelő kérdéseket tegyen föl. Köszönöm szépen. Pettkó András (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Hét megválaszolatlan kérdés a Bábolna Rt.ről” címmel ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Pettkó András, az MDF képviselője, kérdést nyújtott be a pénzügyminiszt ernek: “Hét megválaszolatlan kérdés a Bábolna Rt.ről” címmel. Pettkó András képviselő urat illeti a szó. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszak privatizációs gyakorlat ával kapcsolatban bőven akad magyarázkodnivalója a kormánynak. Vannak kérdések, amelyekkel kapcsolatban csak mellébeszéltek eddig, és vannak, amelyeket egyszerűen megválaszolatlanul hagytak. Az egyik internetes oldal nemrégiben hosszan foglalkozott a Bábol na Rt. privatizációjával. Az általuk felvetett kérdések is megválaszolatlanul maradtak, pedig nagy érdeklődésre tartanának számot. Tisztelt Államtitkár Úr! Igaze, hogy a Merián Kft., amely 2004. november 2áig a békéscsabai üzemet megvásárló Merián Rt. 50 százalékos tulajdonában állt, maga is felelős volt a Bábolna Rt. kinnlevőségének egy részéért? Igaze az, hogy ez a felelősség, a Merián Kft. Bábolna Rt.vel szemben felhalmozott tartozása meghaladta az 1,7 milliárd forintot? (16.30) Amennyiben a fenti ké t kérdésre igen a válasz, mennyire reális azt feltételeznünk, hogy a Reorg Rt. végelszámolóként minderről nem tudott? Amennyiben a fenti két kérdésre igen a válasz, hogyan képzelhető el az, hogy a Bábolna békéscsabai üzemét úgy értékesítette a Merián Rt. r észére, hogy közben annak egy kapcsolódó vállalkozása a vételár 4,5szeresével tartozott a végelszámolás alá tartozó társaságoknak? Amennyiben a fenti két kérdésre igen a válasz, vajon politikai vagy gazdasági érdekek, összefonódások megléte miatt jöhetett létre ez a jogilag talán kifogástalan, erkölcsileg azonban mindenképpen aggályos megállapodás? Ha a társaság tartozása fennáll, milyen háttérkörülmények fényében ítélheti a Reorg Rt. mégis megfelelő vásárlónak a Merián Rt.t, és miért jut hozzá az üzemhez ilyen, az érdekeltségéhez tartozó kft. a Bábolna Rt.vel szembeni tartozásaihoz képest mindenképpen alacsony összegért? Amennyiben a fenti körülmények fennálltak, miként fordulhatott elő, hogy az ÁPV Rt., amely elszámolással tartozik Magyarország adófizet ő polgárai felé, nem talált semmi kifogásolnivalót a békéscsabai üzem adásvételében? És hogyan fordulhat elő az, hogy ha egy internetes portál több kérdést eljuttat a Pénzügyminisztérium részére, mind a mai napig nem kap választ ezekre a kérdésekre?
