Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
192 Megadom a szót Gulyás József képviselő ú rnak, az SZDSZ képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. GULYÁS JÓZSEF , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is hozzászólásomat azzal kívánom kezdeni, hogy a megnyitott vitában mo st már másodszor hallottuk azt ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy vissza kellene vonni ezt a szabályozást, nem kellene az Országgyűlésnek ezt tárgyalnia, meg kellene várnia más szabályozásokat. Azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak, amelyet ma tár gyalunk, éppen az egyik legnagyobb problémája, hogy túl későn került a Magyar Országgyűlés elé. 1996ban a területfejlesztésről és területrendezésről szóló XXI. törvény rendelkezett arról, hogy alkotni kell egy szabályozást a budapesti agglomerációra. Ez a szabályozás, mint hallhattuk a vitában, közel hétévi előkészület után került ide az Országgyűlés elé. Ugyanakkor, ha megkérdezzük a területrendezésben érintett szakembereket, megkérdezzük az önkormányzati vezetőket, akik képesek elvonatkoztatni azért az a ktuális érdekeiktől, és megkérdezzük a főépítészeket, építészeket, akik szakmai értelemben ezer szállal kapcsolódnak ehhez a kérdéskörhöz, akkor mind azt mondják, hogy valamikor a rendszerváltás után viszonylag gyorsan kellett volna ezzel a kérdéssel fogla lkozni. Többen azt mondják, hogy nem egyszerűen kilenc évet késett ez a szabályozás, hanem több mint 1015 évet késett ez a szabályozás. Magyarország központi térségét érinti ez a szabályozás, a középmagyarországi régió magterületéről van szó: Budapest, P est megyének a fővárost körülölelő települései, azok az önkormányzatok, amelyek esetében együttesen - ha a kerületi önkormányzatokat is számoljuk - több mint száz önkormányzatról kell hogy beszéljünk. A száz önkormányzat által határolt területen - amely eg yébként, mint ahogy el is hangzott már a vitában, nem egészen az ország területének 3 százaléka , ezen a területen több mint 25 százaléka él a Magyarország határain belüli magyar népességnek. Ez a 25 százalék, illetve ez a 3 százaléknyi terület adja a nem zeti jövedelem 40 százalékát. Ezekből az adatokból is látszik, hogy mennyire intenzíven igénybe vett területről van szó, mennyire érzékeny ennek a területnek a sorsa, és mennyire komolyan befolyásolja ennek a területnek a sorsa a jövőben a nemzetgazdaság t eljesítőképességét, Magyarország versenyképességét, sikerességét. Azt gondolom ezzel együtt, hogy nemcsak gazdasági oldalról kell ezt a kérdéskört nézni, hiszen ezen a területen emberek élnek, ahogy mondtuk, több mint 2,7 millió ember él ezen a terü leten, és ennek a népességcsoportnak az életminőségét alapvetően befolyásolja az, hogy létrejöne ez a szabályozás végre vagy nem jön létre. Azt gondolom, hogy igazából előremutató akkor lett volna ez a szabályozás, ha már évekkel ezelőtt, valamikor a kile ncvenes évek elején tárgyalhattuk volna, és akkor azt is kellett volna mondanunk, és szerintem akkor még fideszes oldalról is azt mondták volna a képviselőtársaim, hogy egy komoly, előremutató szabályozást tárgyal az Országgyűlés. Most sajnos azt kell mond anom, hogy egy megkésett szabályozásról van szó, de ez nem jelenti azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek okán le is kell mondanunk erről a szabályozásról. Éppen azt gondolom, hogy ha már ennyit késlekedtünk, akkor nem lehet további hónapokat, éveket v árni, és éveken keresztül várakoztatni az érintetteket ezzel a szabályozással. Mi történt ugyanis az elmúlt években? Éppen azért, mert ez a szabályozás nem létezett, a főváros peremkerületein, az agglomeráció településein olyan folyamatok indultak meg, ame lyek sajnos visszafordíthatatlanok. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a zöldterület rovására, a sokszor emlegetett Budapestet védő zöld folyosó, zöld gyűrű rovására történtek fejlesztések, hanem arról van szó, hogy olyan típusú lakóterületi fejlesztés ind ult meg, amely visszafordíthatatlanná tett bizonyos folyamatokat, és az életminőséget alapvetően rontja nemcsak a fővárosban és a főváros körül, hanem az agglomeráció településein vagy azon a körön túl is. Azt gondolom, hogy ennek a szabályozásnak pont az az értéke, hogy végre megállít egy folyamatot, és lehetőséget teremt arra, hogy a települések ne egyszerűen alkalmi érdekek mentén vagy az éppen vélt érdekeik mentén hozzák meg a
