Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 18 (214. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - “Tizenhat év szünet után mikor lesznek ismét országos tárlatok a Műcsarnokban?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BOZÓKI ANDRÁS, a nemzeti kulturális örökség minisztere:
1887 kortárs magyar képzőművészet, iparművészet, fotóművészet, valamint a vizuális és tárgyk ultúra egyéb ágazatainak és intermediális műfajoknak reprezentatív és rendszeres bemutatása. Tisztelt Miniszter Úr! Ma, amikor az Európai Unió tagállamaiban a piacgazdasági alapon működő galériák tartják el a kortárs képzőművészetet, és amikor a műkeresked elmet Ausztriában 10 százalék, Németországban 7 százalék áfa terheli, nálunk ez nem a szokásos áfa fele, hanem 25 százalék, de ez egy másik probléma, amelynek a gazdája a Pénzügyminisztérium, rendeznie neki kell. Az is igaz azonban, hogy az állam nem szegh eti meg egy állami intézmény alapító okiratában foglaltakat sem, ezért kérdezem, hogy a Műcsarnokban több mint másfél évtizede miért szünetel a magyar képzőművészeti országos tárlatok sorozata. Ez a kérdésem természetesen egyben kérés is: miért nem tesz el eget a Műcsarnok a 2000ben elfogadott alapító okiratban foglaltaknak? Tervezie a kulturális kormányzat, hogy - szakítva a méltatlan gyakorlattal - folytatja a tárlatokat? És a kérés: mint említettem, az áfaügy rendezése a Pénzügyminisztérium területe, de az évenkénti tárlatok megrendezése a NKÖM közreműködését igényli. Ebben szeretném az ön segítségét kérni, miniszter úr, annál is inkább, mert szeretnék egy olyan választ kapni, amit jó lelkiismerettel elfogadhatok, tekintettel arra, hogy a kérésem a kortá rs magyar képzőművészet szinte minden alkotóját érinti. Köszönöm, és figyelemmel várom válaszát. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Interpellációjára Bozóki András miniszter úr válaszol. Miniszter úr! DR. B OZÓKI ANDRÁS , a nemzeti kulturális örökség minisztere : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A Műcsarnok szakmai elvek szerint működött és működik ma is, alapító okirata szerint az intézmény alapfeladata a kortárs magyar képzőművészet, iparművészet, v alamint a vizuális és tárgykultúra egyéb ágazatainak, továbbá az intermediális műfajoknak reprezentatív és rendszeres bemutatása. Egyetértünk tehát: az intézményt ’95 és 2000 között Beke László főigazgató irányította. Ez időszak végén a Mű csarnok rendezte a millenniumi szalontárlatokat, amely éles vitákat váltott ki. ’98ban rendezték meg a Magyar Szalon című, összművészeti országos kiállítást, majd ’99ben az Olaj/vászon című, kortárs magyar festészetet bemutató tárlatot. Az új főigazgató, Fabényi Júlia kiemelt minisztériumi támogatással - 72 millió forintos támogatással - a millenniumi tárlatsorozatot szakszerűen levezényelte. Ezután a kiállítások 2000ben a Média Modell elnevezésű tárlattal kezdődtek, amely a kevésbé ismert intermediális művészet országos seregszemléje volt. Ez folytatódott azután grafikai, festészeti és szobrászati tárlatokban 2001ben: Szobrászat, Installáció, valamint az Iparművészet, végül a Fotóművészet című kiállításokban. Hat nagyszabású kiállítás vonultatta fel az alkotók, a stílusok és műfajok rég nem látott spektrumát a 2001. évben. 2002ben a Vajda Lajos Stúdió 25 éves fennállásának kiállítását rendezte meg az intézmény, ugyanebben az évben a fiatal művészek számára valósultak meg az Out of Time, a Klíma és a Sze rviz című országos tárlatok. 2003ban is további tárlatok nyíltak, mint a Plastica Dreams vagy a Reflexinger nevű fotográfiai tárlat, illetve a Közben címet viselő kortárs magyar építészetet bemutató kiállítás. 2004ben az Elhallgatott Holokauszt kiállítás on 34 magyar alkotóművész vett részt. Ezeken túl hazai tematikus és egyéb tárlatokra is sor került. A Műcsarnok feladata a nemzetközi kortárs művészet hazai, illetve a magyar művészet külföldi bemutatása is. A külföldi vendégkiállítások alkalmával több ízb en magyar művészek is bemutatásra kerültek a nemzetközi anyaggal együtt. Végül a Magyar Képzőművészek és Iparművészek