Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 18 (214. szám) - Eduard Oswald, a német Bundestag közlekedési, építési és lakásügyi bizottságának elnöke és kísérete köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
1874 Ami a lobbitörvénnyel és a pártfinanszírozási törvénnyel kapcsolatos felvetését illeti, ti sztelt elnök asszony, örülök, hogy egyetértünk, és örülök, hogy jó hírrel szolgálhatok. Rövidesen a parlament elé kerül ez a törvény. Ezzel kapcsolatban az egyeztetések a frakcióvezetőkkel a napokban zajlanak. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok pads oraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, “Jelölés és tennivalók” c ímmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, az elmúlt napokban három jelentős dolog is történt. Én a napirend előtti felszólalásomban ezekről szeretnék szólni. Elsőként arról, hogy pénteken a Szocialista Párt kongresszusa határozott az államfőjelölésről. Úgy döntöttek, hogy államfőnek Szili Katalint javasolják. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.) Nagyon szépen köszönöm. Mi az Országgyűlés elnökének termés zetesen gratulálunk, és sok sikert kívánunk, azzal, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége álláspontja nem változott meg a kérdésben. Mi úgy ítéljük meg, hogy amikor ennyire megosztott politikailag a társadalom (Zaj az ellenzéki pártok padsoraiból.) , és amiko r maga a politika is ennyire kettéosztott, akkor jobb lett volna nem pártpolitikust jelölni. De ezzel a vitát a magunk részéről lezártnak tekintjük, és egyébként is azt gondoljuk, hogy a koalíciót nem köztársaságielnökválasztásra kötöttük, menni kell tová bb. A másik esemény, amiről beszélni kell - a Házban ezt már többen megtették előttem : a pénzügyminiszterváltás. Van az úgy, hogy ha nem megy tovább az együttműködés, akkor bizony váltani kell. És mi egyetértünk ezzel a váltással, azzal, tisztelt képvis előtársaim - és remélem, ebben legalábbis a kormánykoalícióban egyetértés van , hogy a váltásnak éppen arról kell szólnia, hogy meg kell erősíteni a 2005ös költségvetést, nem lehet szó annak lazításáról. Ki kell állni nagyon határozottan a konvergenciapr ogram teljesítése mellett, ezt kívánja meg az ország érdeke, és természetesen a lehetőségeket figyelembe vevő gazdaságpolitikát kell folytatni. És természetesen mindezzel együtt a Pénzügyminisztérium segítségével is egy sokkal határozottabb, ambiciózusabb cselekvéssorozatra van szükség. Éppen ezzel kapcsolatos a harmadik fontos dolog, amiről szólni szeretnék, ez pedig a miniszterelnök úr beszéde, illetve cikke, ahol elmondta, hogy nem engedi tétlenül eltölteni a választásokig hátralévő időt, hanem éppen ell enkezőleg: érdemi változtatásokat akar különböző területeken. És mi ezzel egyetértünk, már csak azért is, mert magunk régóta sürgetjük a különböző területeken a cselekvést, éppen annak érdekében, hogy egyrészt úrrá lehessünk azokon a problémákon, amelyekke l szembe kell néznünk, másrészt meg azért, hogy a különböző területeken magasabb színvonalú szolgáltatások, hatékonyabb működés segítségével jobb helyzetet teremtsünk a lakosság részére. Éppen ezért mondjuk azt, hogy folytatni kell a közoktatás, felsőoktat ás átalakítását, ahogy azt a minisztérium elkezdte, és ahogy most tárgyaljuk a parlamentben a felsőoktatás átalakításáról szóló törvényt. Folytatni kell, vagy hozzá kell kezdeni radikálisan, ha tetszik, az adórendszer átalakításához, benne természetesen, m ert ez is érdekünk, a gazdaság kifehérítéséhez. Bátran hozzá kell nyúlni a szociálpolitikához, azt a fejéről a talpára kell állítani; ha szűkösen állnak rendelkezésre a források, a rászorulóknak kell azokat eljuttatni. Hozzá kell kezdeni igenis az egészség ügy finanszírozási rendszerének radikális átalakításához, nem fogjuk megúszni enélkül, miközben egyre világosabb, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jelenlegi rendszerben nem vagy nagyon nehezen finanszírozható, visszaélünk azok türelmével és persze
