Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
168 amely végre egy nagy törvényben rendezi az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos, itt, ott, amott fellelhető, mégoly fontos, de lehet, hogy nagyon elrejtett szabályokat. Az egész szabályozáson érzékelhető az, hogy mennyi előkészítő munka lehe tett ebben a törvényjavaslatban. Látjuk, hogy az Igazságügyi Szakértői Kamara is mennyire komolyan vette ezt a feladatát, folyamatosan és folyamatában véleményezte a törvényjavaslat születését. Ennek ellenére számos olyan kérdés vetődött fel már menet közb en is, amelyekre a jelen törvényjavaslat még nem ad választ, és lehet, elképzelhető, hogy a vita során ez fog kiderülni, nem is kell választ adni ezekre a kérdésekre. De egy kérdésről feltétlenül beszélnünk kell a törvényjavaslat kapcsán. Feltétlenül beszé lnünk kell arról, egy nagyon fontos új elem az, hogy gazdasági társaságba tömörülten is lehet szakértői tevékenységet végezni. Ez első látásra tényleg egy nagyon megfontolandó, jó javaslatnak tűnik, mégis, ha egy picit belegondolunk, akkor elképzelhető, ho gy olyan gazdasági társaságok kérik a szakértői jegyzékbe való felvételüket, illetve a cégjegyzékbe való felvételüket, amelyeknél az igazi, valós szakértői tevékenység háttérbe szorul, és más gazdasági érdekek vezérlik őket. Ezért többen azt javasolták, ny újtsunk be olyan módosító indítványt, hogy ez a rész kerüljön ki ebből a törvényjavaslatból. Lehet, hogy erre így még vállalkozom a vita lezárásáig, de lehet, hogy lesznek mások, akik erre javaslatot tesznek. A törvényjavaslat kapcsán a másik fontos kérdés az, hogy vajon a szakértő szerepe a peres eljárásban mennyiben hasonlít a tanúra, vagy mennyivel több, mint egy tanú szerepe. Az igazságügyi szakértők - és lehetséges, hogy nem teljesen megalapozottan - azt kívánják, hogy pluszjogosítványokkal rendelkezze nek, különösen a tekintetben, hogy ne csak a bíróságon keresztül kérhessenek fel más, a peres eljárásban félként nem szereplő személyeket, szerveket bizonyos adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre, információadásra. (12.50) Ez a felvetett kérdés engem is e lgondolkodtatott, de ettől függetlenül még nem látom teljesen biztosítottnak, hogy ez a módosítás általános elismerésre ad okot. De nézzük végül is ezt az egész törvényjavaslatot! Meggyőződésem, hogy erre szükség van. Meggyőződésem, hogy egy olyan struktúr át dolgozott ki az Igazságügyi Minisztérium, amely a pályát még jobban felértékeli, amely még jobban elismeri az igazságügyi szakértői feladatot, munkát és lehetőséget. Megmondja azokat a szerepeket, kereteket, amelyekben az igazságügyi szakértők dolgozhat nak, pontosan megmondja, hogy ki lehet igazságügyi szakértő, milyen feltételekkel lehet névjegyzékbe venni, milyen eljárást kell lefolytatni a névjegyzékbe való felvétel kapcsán, milyen jogorvoslati lehetőségek vannak ezzel kapcsolatosan; egy olyan átlátha tó, jól nyomon követhető rendszert tár elénk, amelyben biztos lehet az igazságügyi szakértő is, hogy az ő szerepe, helye biztos, hogy megfelelő lesz. Ahogy mondta a politikai államtitkár úr, hogy nem a miniszter diszkrecionális joga lesz az, hogy kit vesz fel a névjegyzékbe, ez egy nagyon fontos jogbiztonsági és jogállamisági kérdés, amelyet én szeretnék külön aláhúzni és megerősíteni. Pontosan és precízen megmondja, hogy mely esetekben kell olyan állami intézménynek biztosítani az igazságügyi szakértést, a mely elkülönülten, de jól meghatározott módon működik. Ezt is nagyon fontosnak és meghatározónak tartom. Ezt úgy írjuk, hogy kötelező az állami ellátása ennek a feladatnak azon esetekben, amikor hivatalból való bizonyítás lefolytatását jogszabály kötelezőv é teszi vagy lehetővé teszi - ezek általában a büntetőügyek vagy a személyi állapoti perek , illetve szükség lehet még közvetett állami beavatkozásra a piac működésének fogyatékosságait korrigálandó. Ezek nagyon fontos kérdések, és azt hiszem, hogy ezekne k az ügyeknek a tisztázása mindannyiunk érdeke. Sokan kifogásolták korábban a szakértői vélemények felülvizsgálatának rendszerét. Ahogy a törvényjavaslat indokolásában egyértelműen lefektették, a szakértői vélemények felülvizsgálata a jelenlegi szabályozás szerint nagymértékben sérti a közvetlenség és a szóbeliség követelményét, ezért a javaslat szerencsére 2006. január 1től - tehát nem olyan sokától - a szakértői vélemények
