Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 11 (212. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1611 Nagyon fontos, hogy ennek a szerkezete - ahogy már említettem - megfelelő. Termelési oldalról nézve azt látjuk, hogy az ipari termelés 2004ben 8,3 százalékkal nőtt, az export a gazdaság, ezen belül az ipar húzóerejét adta, és nagyon lényeges, hogy a feldolgozóipar termelése is igen gyorsan emelkedett, majdnem két sz ámjegyű növekedést produkált. Az exportértékesítés még ennél is gyorsabban nőtt. A magyar gazdaság tehát ki tudta használni a konjunkturális lehetőséget, és hozzáteszem, hogy a magyar gazdaság pénzügyi egyensúlya is javult, ahogy azt frakcióvezető úr is em lítette. Az államháztartási hiány tavaly az előző évhez képest 1,7 százalékponttal csökkent; ez az egyik legnagyobb mérséklődés az Európai Unióban. Ebből is látszik, hogy nagyon jelentős keresletcsökkentést hajtott végre a gazdaság. Az Európai Unió módszer tana alapján számított hiány tavaly 4,5 százalék volt, ezenkívül az államadósság is a 60 százalékos szint alatt van. Egyetlenegy dologban szeretném korrigálni a tisztelt frakcióvezetőhelyettes úr által elmondottakat: az eurózóna átlagában az államadósság 71,3 százalék, a miénk pedig 57 százalék fölött van egy picivel. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök asszony. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr, a felszólalását. Tisztelt Képviselőtársaim! Varga Mihály frakc ióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, ugyancsak napirend előtti felszólalással kíván élni, “Kormányzati teendőkről” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A piaci felmérést készítő intézmények időről időre megkérdezik a vállalkozókat és az embereket, hogy mit gondolnak a jövőről, milyen várakozásaik vannak. Szomorú apropó, hogy éppen ma látott napvilágot az egyik ilyen intézmény felmérése, amiből két dolog világosa n kiderül. Egyrészt az, hogy az üzleti szféra, a vállalkozók ebben az esztendőben borúlátók, borúlátóbbak, mint tavaly bármikor, másrészt pedig az, hogy a fogyasztók, az emberek kedvezőtlenül ítélik meg az ország gazdasági helyzetét, különösen a munkanélkü liség tekintetében nagyon pesszimisták. De erre minden okuk meg is van, hiszen az idén, 2005ben már 32 ezerrel többen keresnek munkát, mint tavaly. Pedig hogyan is szólt a választási ígéret? Bővítjük a foglalkoztatást, 400 ezer új munkahelyet teremtünk, h angzott el az MSZPSZDSZkormány programjában. És mi valósult meg mindebből? 2002 májusában, a kormányváltáskor 5,6 százalék volt a munkanélküliség, 231 ezer ember volt munka nélkül. A GyurcsányMedgyessykormányváltás idején, 2004 augusztusában már 6,1 sz ázalék volt, 25 ezerrel több embernek nem volt munkája az országban. És most - hiszen erre mondhatja még Gyurcsány Ferenc, hogy ezért Medgyessy Péter a felelős , 2005 márciusában 6,9 százalék a munkanélküliség, 285 ezer embernek nincs munkája; s ez csak a regisztrált munkanélküliek száma. A kormányváltáshoz képest tehát 54 ezerrel több embernek nincs munkája. Hogy is mondta ön, miniszterelnök úr? Munkahely, munkahely, munkahely. És mi a valóság ehhez képest? A fiatalkori munkanélküliség drámai mérté kben növekedett, most már minden negyedik fiatalnak nincs munkája ebben az országban. Miről is beszélt ön, miniszterelnök úr? Idézem szó szerint: “Az országban nyugalmat látok, növekedést látok, jól alakuló munkaerőpiacot látok.” Nem tudjuk, merre jár, min iszterelnök úr, hiszen most nincs itt a Parlament falai között, de javasoljuk, hogy mindenképpen keresse fel Borsod, Szabolcs vagy Baranya megyéket. A munkaügyi kirendeltség adatai szerint Borsodban 47 településen 38 százalék fölötti a munkanélküliség, min den harmadik ember munkát keres; Baranyában 57 településen 17 százalékos a munkanélküliség; Békésben 11 településen 25 százalék fölötti a munkanélküliség aránya, de Nógrádban és Szabolcsban szintén hasonló arányok vannak. Az embert egyre inkább egy rossz é rzés keríti hatalmába, amikor a miniszterelnök megígér valamit. Ha például megígéri, hogy javítja a vállalkozók helyzetét, akkor mi történik? Visszatartják a törvényesen járó áfaösszeget. Ha megígéri, hogy javítja az ország versenyképességét, akkor mi
