Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
160 lehet fogadni, hogy egy térmegfigyelő rendszer működtetését miért ne lehetne megcsinálni. Csak a módosító indítványban azt a határt kell megtalálnunk, ahová és ameddig ezt a szervezetet be lehet engedni. (12.10) A másik, ami felmerült - és ebben is egységben van az Országgyűlés mindkét oldala, ezért nem értem az erőteljes kritikát, ami a Fidesz oldaláról megjelent , örömmel üdvözöljük , hogy a vagyonvédelem, a személyvédelem terén igénybe vett alvállalkozókért a fővállalkozó a felelős, és ezt csak akkor teheti meg, ha én mint megbízó ehhez hozzájárulok, mert egy személyes viszonyról van szó, egy bizalmi viszonyról van szó. Nekem nem min degy, hogy az X. Y. Kft. milyen alvállalkozói körből és kiket hoz oda annak az intézménynek és objektumnak a védelmére, ami ne adj’ isten nemcsak többmilliárdos vagyont jelent nekem, hanem esetleges illetéktelenek behatolásával közvetlen károkozás is beköv etkezhet, ami nemcsak az én vagyonomat, hanem a környező területet is érintheti. Sajnos hallottunk az utóbbi időben erről egykét szomorú példát, ahol nem megfelelően kezelt és védett intézményekben történtek balesetek. A másik oldal, hogy ha ezek az alvál lalkozók az én tudtommal ott vannak, azoknak a természetes személy - munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján dolgozó - illetői milyen védettséget kapnak. Ez a törvény erre kitér, és ezt mind a két oldalról hallottuk, hogy igen, megvann ak erre a jogi garanciák, mert ezek közül sok kényszervállalkozó volt, elindított egy ilyen kis vagyonvédelmi bt.t vagy akármit, tönkrement, hiszen a piac itt is egyre inkább szűkül a kicsik számára, és egyre nagyobb, kiterjedtebb, ha úgy tetszik, már maj dnem hogy mamutméreteket öltő vagyon- és személyvédelmi szervezetek jönnek létre, és ezek, mivel nem bírják a versenyt, odamennek munkavállalóként, ezeknek a munkavállalói garanciáit ennek a törvénynek rendeznie kell. Örülök annak is, hogy felvetődött a ve rsenysemlegesség kérdése mind a két oldalról. Nyilván európai uniós szabályok köteleznek bennünket arra, hogy ne alkalmazzunk diszkriminációt az Európai Unióban bejegyzett, hasonló jellegű tevékenységet folytató cégekkel szemben. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a Magyarországon működő szervezetek valamiféle versenyhátrányhoz jussanak. Itt a regisztrációs díjról és a kamarai díjról beszélünk. Azt gondolom, hogy ott egy kis félreértés van, hogy vizsgálhatjae a magyar hatóság a külföldön bejegyzett ilyen jellegű cégeket. Nem nagyon vizsgálhatja, mert sajnos a viszonosság, illetve európai uniós szabályok ezt egyértelműen rendezik. Tehát ha bármelyik tagállamban az ott hatályos, belső jog szerint bejegyzett szervezetről van szó, akkor annak a jogosultságát m ár a fogadó országban, illetve a tevékenységet folytató más EUs országban nem lehet vizsgálni. Azt azonban igen - és itt teljesen egyetértünk Kontrát képviselő úrral , hogy ha nekem, mint Magyarországon bejegyzett, magyarországi cégnek bizonyos közterhei m keletkeznek azért, mert ezt a tevékenységet csinálni akarom, akkor ha egy másik európai uniós országból ideérkező teszi ezt, akkor azok a közterhek az ő irányába is jelenjenek meg. Még egyszer mondom: nem tudom, hogy ez a nemzetközi joggal mennyire koher ens, de kérem a tisztelt előterjesztőt, hogy ezt nézze meg, hogy a magyar vállalkozások, tehát a Magyarországon bejegyzett magyar vállalkozások e tekintetben ne kerülhessenek versenyhátrányba. Még egy kérdés, ez is egy új elem, és nagyon helyes, hogy beker ült. A szabályozásban eddig is megjelent az, hogy ezeknek a szervezeteknek rendelkezniük kell kötelező felelősségbiztosítással az általuk, illetve a tevékenységi körükben a szerződés alapján okozott károkért. Most ezt az új törvény kiterjeszti, és azt mond ja, hogy a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a szerződésen kívül okozott károkra is. Ezzel kvázi mit mond ki? Veszélyes üzemről van szó. Veszélyes üzemről van szó akkor, amikor ezek a szervezetek - még egyszer hangsúlyozom - nem több jogosítvánnyal , mint a megbízók, de más eszközökkel látják ezt el, részben felkészültségüknél fogva, részben az előképzettség és az általuk használható eszközök útján. Ez is egy nagyon fontos garancia, hiszen ez a későbbiekben nagyon komoly vitákat, illetve esetlegesen olyan kártérítési
