Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 5 (211. szám) - Jürgen Gansäuer, az alsó-szászországi tartományi parlament elnöke és kísérete köszöntése - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1533 másrészt pedig önérték, hiszen lehetőségeink és felelősségünk is egyaránt ebből fakad. A szabadság egyik elő feltétele a modern világban a magántulajdon léte és védelme. Szabad gazdálkodás nélkül nem képzelhetünk el intézményi szabadságot. A felsőoktatási autonómia ma is a törvények által deklarált fogalom Magyarországon, azonban a gazdálkodás tekintetében a magy ar felsőoktatás intézményei mostanáig gyakorlatilag zsákban futnak. (A jegyzői székben dr. Vidoven Árpádot dr. Hende Csaba váltja fel.) Az új felsőoktatási törvényben kirajzolódó gazdasági autonómia, az egyetemek gazdasági kötöttségeinek oldása bővíti az a utonómiát, felszabadítja a felsőoktatási intézményeket a pénzügyi, költségvetési rabiga alól. A főiskolák, egyetemek az új törvényi szabályozás eredményeképpen többek között vállalkozhatnak, átcsoportosíthatják előirányzataikat, saját ingatlanaikat hasznos íthatják, ingatlanértékesítési bevételeiket saját, saját maguk által elhatározott beruházásaikra fordíthatják, megtarthatják maradványaikat, gazdasági társaságot hozhatnak létre, korlátokhoz kötött hitelt vehetnek fel, elkülönült számlán kezelhetik vállalk ozási tevékenységükből befolyó bevételüket, és hosszú távú beruházásaikhoz kötelezettségeket vállalhatnak. A gazdálkodási szabadság kiegészül a szabadság és autonómia több más dimenziójával; az új felsőoktatási törvényben a felsőoktatási intézmények autonó miája deklarált fő célként tételeződik, azaz akadémiai, tudományos értelemben is jelentős szabadságot élveznek az intézmények. Ráadásul ez az autonómia a törvényi szabályozás szintjén garantált, a jog uralma, a jogállamiság szellemiségének megfelelően, ame ly szintén a liberális hagyomány részét képezi. Az akadémiai autonómia bővülésének egy másik jele, hogy az oktatási miniszter, az Oktatási Minisztérium önkorlátozó módon a hatályban lévő felsőoktatási törvényben meghatározott jogkörét az új törvényben a fe lsőoktatási intézményekre ruházta át. Így például a szervezeti és működési szabályzat, az intézményfejlesztési terv jóváhagyása, a karalapítás, a gazdasági főigazgató kinevezése már nem miniszteri hatáskör. Magyarországon ritka jelenségről van szó, hiszen hazánkban általában nem a hatáskör bővülése, hanem inkább a korlátozás a bevett gyakorlat, nem a decentralizáció és nem az autonómia fokozása, hanem annak ellenkezője. A felsőoktatási reformban utalás történik az angolszász mintára publikálandó egyetemi ra ngsorra, amely a szabadság egy másik válfaját, a választás szabadságát testesíti meg, hiszen ezután a szülők és a hallgatók egy világos mérce alapján mérlegelhetik a felsőoktatási intézmények színvonalát, és választhatnak ezek között, sokkal megalapozottab ban, mint a korábbiakban. Fontos számunkra, liberálisok számára a mobilitás kérdése is, amelyet részben a képzési szerkezet átalakítása, részben pedig a hallgatóknak nyújtott kedvezmények biztosítanak. Az angolszász modell hazai meghonosításával, valamint a külföldi részképzés lehetőségeinek biztosításával olyan átjárható rendszer jön létre, amely mindenki számára egyenrangúvá teszi a tanulás feltételeit, és lehetőséget biztosít a külföldön való képzésre. Az Európai Unióban való tanulás, a hazai és a külföl di intézmények közötti átjárhatóság fokozása alapvető célja és nagyon fontos eredménye lehet ennek a reformnak, és ez szintén a szabadság részének tekinthető. Nagyon fontos a liberálisok számára az egyéni jogok védelme. Az oktatási tárca már korábbi módosí tásában is lépett ebben a tekintetben, hiszen az egyetemi hallgatók bíróságon érvényesíthetik jogaikat, amennyiben úgy érzik, hogy azokat megsértette egy felsőoktatási intézmény. Az egyéni jogorvoslat intézménye tehát bővült és bővül. Az alkotmányban meglé vő alapjogok ezen új törvényben történő megerősítése szintén a jogállamiságot erősíti. És a hallgatók kollektív jogai sincsenek, soksok ellenzéki váddal szemben veszélyben, hiszen nem szerezhette volna meg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájá nak támogatását ez a javaslat akkor, ha igaz lenne az az ellenzéki vád, hogy a hallgatói önkormányzatok jogai, szerzett, megszerzett, létező jogai csökkennének, csorbulnának. A magyar univerzitásprogram fontos eleme, ahogy ez itt a vitában elhangzott, egy markáns infrastruktúrafejlesztési program, élhetőbb kollégiumok, kulturáltabb, európaibb, színvonalas szolgáltatások létrehozása. Én fiatal emberként, aki lakott néhány évig egyetemi kollégiumban
