Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 5 (211. szám) - Jürgen Gansäuer, az alsó-szászországi tartományi parlament elnöke és kísérete köszöntése - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1527 lehetne őket valósítani, drágábbak annál is, mint ha hitelt kellene rájuk felvenni, de még mindig sokkal olcsóbbak annál, mint ha nem építenénk semmit. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a legdrágább. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, aki a Fid esz képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Önt illeti a szószék is. POKORNI ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Miniszter Úr! Elnök Urak! Olyan sokan vannak itt a felsőoktatás képviselői, hogy különkülön nem is sor olom föl őket. Az előbb hallottuk Szabó Zoltán képviselő úrtól, hogy ha nincs pénz, csinálj reformot - addig is megy az idő. Jól látszik, hogy a jelenlegi kormány, a Gyurcsánykormány számára nagyon fontos ez a felsőoktatási törvénytervezet: kell egy refor m egy szocialista kormány életében, és jól látszik, hogy már önkormányzati reform nincsen, egészségügyi reform sincsen, adórendszer átalakítása sincsen, államháztartás átalakítása sincsen, valamit csinálni kell, hát itt van ez a szerencsétlen felsőoktatás, reformáljuk meg azt, az SZDSZ is nyugodtabb lesz. Valamit csinálni kell, hiszen sodródik az államháztartás, nő az államadósság, hezitál, válságtüneteket mutat az egész gazdaság - legalább valami életjelet produkál a kormány egy ilyen reformmal. (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Göndör István: Most növekszik a gazdaság, előtte csökkent!) Nézzük csak, hogy mi az, ami ez után a nagy akarás után ide elénk került! A kormány benyújtotta ezt a törvénytervezetet, és el kell mondjuk, hogy a törvényjavaslat k özel kétéves, sokszor a szereplőkre nézve is méltatlan trükköket alkalmazó egyeztetés után, sok vita után nagymértékben különbözik attól a koncepciótól, amit a minisztérium saját megrendelésre előállított, és amit aztán a minisztérium vezetői sem vállaltak , nem vettek a nevükre. Emlékszünk talán még a CSEFT elhíresült betűszóra: csatlakozás az európai felsőoktatási térséghez. Először csak verziószámok jelentek meg a különféle anyagokon, majd dátum. Amikor a nap jelölése után az óraperc is fel lett tüntetve a verziószámokon, azt némi válságtünetnek érzékeltük. A CSEFTkorszakot a MUP követte - MUP: magyar univerzitásprogram , illetve talán egy változat volt, ami a nemzeti univerzitásprogram nevet érdemelte ki, de gyorsan lecserélték “magyar”ra - ne is firt assuk, hogy miért. Ebből is talán öthat változat mutatkozott. Tavaly nyáron kezdett a tárca a kodifikációhoz, a tényleges törvényjavaslat előkészítéséhez. Hadd idézzem az akkori vélemények közül talán a legdiplomatikusabbat, a Rektori Konferencia vezetőjé t: “A rektorok úgy vélik - fogalmazott Bessenyei Lajos , hogy szükséges a törvénytervezet új szemléletű és szerkezetű újrafogalmazása, formai követelményekben a jelenleginél lényegesen magasabb igényesség biztosítása.” Itt nagyon finoman utalt a helyesírá si hibákra, kodifikációs pontatlanságra és jogi inkonzisztenciára. Lassan már követhetetlenné váltak a különféle változatok. A történet ott vett érdekes fordulatot, amikor a Rektori Konferencia elnöke 2004 novemberében, októberében bej elentette, hogy a Rektori Konferencia kész a kodifikált tervezet átírására, gyökeres átalakítására. November elején három napot az Akadémia mátraházi üdülőjében töltöttek, és ott a rektorok, akkreditációs bizottság, főigazgatók, hallgatók, doktoranduszok, kiki elmondta, milyen törvénytervezetet szeretne, és ez mindmind belekerült ebbe az anyagba. Ezek után a november 8ai dátummal föltüntetett anyagban már társszerzőként voltak feltüntetve meglepetésre ezek a szervezetek, és azóta is mindig ezt halljuk, a mit az imént Szabó Zoltántól, hogy az érintettek mind belenyugodtak mindebbe. Nézzük csak, miért is kell egyáltalán törvénymódosítás, miért van itt előttünk ez a 150 oldalas anyag! Csak megjegyzem: az ön által is többször emlegetett, Mádl Ferenc által beny újtott '93as törvény mellékletekkel, átmeneti rendelkezéssel, mindennel együtt 46 oldalas volt, Dánia felsőoktatási törvénye 12 oldalas, Finnországé 12, Dániáé 15. Ez egy 150 oldalas mamut. (Dr. Eörsi Mátyás: Pápua ÚjGuineában állítólag 4!)
