Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 5 (211. szám) - Jürgen Gansäuer, az alsó-szászországi tartományi parlament elnöke és kísérete köszöntése - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
1511 időszakhoz képest, hanem egy olyan automatizmus épül be a rendszerbe, ami a nemzetgazdasági átlagkeresetek növekedésével folyamatosan növeli ezt a támogatást is. (12.10) Nem véletlen, hogy a HÖOK egyébként nagy többséggel akár a közgyűlésén, akár a vez etésében támogatta a törvényjavaslatot, hiszen ezen túl még rengeteg, a diákságot érintő jogkiterjesztés és lehetőségbővülés jelenik meg ebben a törvényben. A gazdálkodási szabadsághoz tartozik az is, hogy a felsőoktatási intézmények tudjanak kötelezettség eket vállalni akár hosszú távon is egy meghatározott mértékig. A magántőke bevonásával megvalósuló infrastruktúrafejlesztési programmal egyfelől jogi oldalról lehetővé tesszük, hogy ilyenek egyáltalán elindulhassanak. Az operatív lízing konstrukciójával v iszont megtörténik az, hogy az a szükséges beruházástömeg, amely a hallgatói létszám bővülése után, illetve a formai integráció után megteremti a tartalmi integráció infrastrukturális kereteit is... - és hosszú évek elmaradásai után, miközben az új létesít mények létrehozása nem tudott lépést tartani az igényekkel, egy nagyot ugrunk, és behozunk egy nagy lemaradást. Hiszen tudjuk azt, hogy a felsőoktatásban 160170 milliárd forint beruházására nem minden öt évben van szükség, hanem körülbelül húsz év alatt e gyszer ekkora beruházásra, amely lehetővé teszi azt, hogy az európai versenyben egy megújult, fizikai infrastruktúrájában is megújult, korszerű, az oktatás és a diákok életkörülményeit egyaránt erőteljesen feljavító infrastruktúra álljon rendelkezésre. Eze k a PPPprogramok a kormányzat részéről lehetőséget jelentenek, azt a lehetőséget, hogy a kormányzat ezeknek az árát húsz éven keresztül 50 százalékban fizeti. A másik oldala, a lehetőség, hogy ezzel élneke, ez az egyetemekre és a főiskolákra van bízva, a melyek nem átláthatatlan viszonyok között, hanem az egyetemi tanácsok döntései alapján közbeszerzési pályázatokat írnak ki, és ezeken a közbeszerzési pályázatokon döntenek minden egyes beruházásról. A közbeszerzési pályázatoknak az anyagai pedig hozzáférhe tőek, nem pusztán természetesen az egyetemi vezetés számára, hanem az egyetemi tanácsokban helyet foglaló diákok és hallgatói önkormányzatok számára is. Ennél átláthatóbb beruházási lehetőség nem nagyon volt korábban, én azt hiszem, hogy ez kielégíti ezeke t az igényeket. Végezetül egy percben szeretnék szólni arról, hogy a munkaerőpiac igényeihez való alkalmazkodásnak is megteremtettük ebben a törvényben a feltételeit. Huszonöt perc nagyon kevés ahhoz, hogy ennek a törvénynek a teljes köréről és minden kérd éséről beszéljünk, de ez mégis fontos. Egyrészt a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban megerősítettük a munkaadói oldal, a gazdasági kamarák részvételét, amelyek megjelenítik külön is azt az igényt, amelyben megfogalmazzák az államilag finanszírozott hely ek elosztásában, hogy a munkaerőpiac szerintük milyen típusú képzést és milyen arányban igényel. Másrészt bevezettünk egy pályakövetési rendszert, és a pályakövetési rendszer eredményeinek megfelelően differenciáljuk azt a költségvetési támogatást, képzési támogatást, amit a felsőoktatási intézményeknek nyújtunk. Harmadrészt az irányító testületekbe mind a szenátus által delegált, mind a kormányzat által delegált tagoknál az egyetemek, főiskolák képzési irányából származó gazdasági szakemberek hangsúlyosan megjelennek ebben a rendszerben. Tehát ezek a legfontosabb elemek a munkaerőpiac és annak az igényeinek a követésében a felsőoktatási rendszerben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , de van jó néhány más elem is. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmet. Kérem, hogy támogassák a szakma által keményen kiizzadott, kialkudott konszenzust. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspont ok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötöt perces időkeretben. A