Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 5 (211. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1505 volt a limitek módosítása. Csak az érthetetlen, hogy miért 2005 áprilisában jött rá erre a pénzügyminiszter úr. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a számviteli törvény az utóbbi tíz egynéhány évben több mint négyszeresére bővült, olyan részek lettek betaglalva, például a pénzügyi instrumentumok, amelyek nagyon bonyolulttá és nehezen emészthetővé teszik azt. Ezért szükség lenne a törvény olyan átszerkesztett változtatására is, amely ki gyomlálná a kis- és középvállalkozások számára felesleges, emészthetetlen és értelmezhetetlen részeket. Az egyszerűsítéssel kapcsolatban azonban nem örülhetünk egyértelműen, hiszen a társasági adóbevallások kitöltéséhez gyakorlatilag a rendes beszámoló mér legét és eredménykimutatását el kell készíteni. Ha a vállalkozás olyan szerencsés, hogy termelésstatisztikai adatszolgáltatásokra kötelezett, akkor adatait a beszámolónál jobban kell részleteznie, vagy utólagosan kell kigyűjtenie egy nagy adathalmazt. A mó dosítás tényleges adminisztrációs könnyítést akkor jelentene, ha ezeket az adatokat is egyszerűsített beszámolóhoz igazíthatnánk. A megemelt határértékkel rendelkező vállalkozások többsége bankhitellel dolgozik. A bankok a hiteldöntésekhez megkövetelik a t eljes beszámoló adatait. Tipikus eset, hogy az egyszerűsített beszámolót készítőknél úgynevezett kiegészítő adatlapokat iktatnak be, amelyek a hiányzó adatokat tartalmazzák. A bankok adatszolgáltatási igénye nem korlátozható. Más szempontból a cégbíróságná l közzétett adatok felhasználását is csökkenti az értékhatár felemelése. Az egyszerűsített beszámoló összevont adatai keveset mondanak az adatokat elemzők részére. Mindezek ellenére úgy vélem: a javaslat nem rossz, de célszerű lenne ezzel párhuzamosan más területeken is csökkenteni az adatszolgáltatást. Maximálisan támogatandó, hogy a létező vállalkozások legfontosabb adatai teljesen nyilvánossá váljanak, és így a tisztességes vállalkozók kiszűrhetik a fantomvállalkozókat. Az ezekkel történő vétlen üzleti k apcsolatok gyakran vezetnek áfavitákhoz. Célszerű lenne megoldani az adatbázisból történő lekérdezések közhitelességét, annak céljából, hogy bizonyítani lehessen, hogy a szerződéskötés napján a vállalkozás ténylegesen létezett, a fantommá válás csak később következett be. Célszerű lenne továbbá, hogy folyamatos szerződésnél a partner létezéséről meghatározott időközönként közhitelesen meg lehessen győződni, például az üzleti partner számlázási gyakoriságának megfelelően. A 28. § technikai módosításnak tűnik , bár nagymértékben érinti a személyhez fűződő jogokat. Az átvizsgáláshoz eddig ügyészségi engedély vagy utólagos jóváhagyás kellett. Az utólagos, alakszerű határozat az átvizsgált részére védelmet jelentett, gondosabb munkát igényelt a határozat meghozójá tól, mint amikor csak megküldi az adóhatóság a jegyzőkönyveket, és az ügyésznek csak észlelt törvénysértés esetén van feladata. Jó lenne, ha az úgynevezett sürgősség, amit a szakasz említ, csak ritkán, vagy egyáltalán nem fordulna elő. Helyes, hogy a gazda sági életben közreműködő szakmai irodák esetében az adóhatósági átvizsgálás kizárólag előzetes ügyészi jóváhagyás alapján történhet, mert ez bizonyos védelmet nyújt az adóhatóság szakmai túlkapásai ellen. Ez utóbbira sajnos számos példát ismerünk, tudjuk, sokan ambicionálják, ambicionálták, hogy az APEH legyen az uralkodó párt ökle. A rendelkezés tehát ebből a szempontból jó, de nem fogadható el, hogy csak akkor kell megjelölni, hogy milyen bizonyítási eszközt akar megtalálni az adóhatóság, ha ez lehetséges . Így egy vizsgált adózóval kapcsolatban álló összes irodát át lehet vizsgálni, egy esetleges vak tyúkelven találhat bizonyítékot az adóhatóság. Ez költséges és időigényes tevékenység, az adófizetők pénzéből. Örvendetes, hogy a törvényjavaslat néhány eset ben már nem tekint olyan bevételeket adóalapnak, amelyek nem bevételek. Logikusan gondolkodó emberek számára ez nagy eredmény, de jó, ha megértjük, hogy ilyenek a lakáscélú hitelek visszafizetése, a leltárhiányok megtérítése, a kapott kártérítés és kártala nítás. Még örvendetesebb lenne, ha ezt a gondolkodásmódot a
