Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről; a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2002. évi tevékenységéről; a Magyar En... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - TÓTH ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1373 környez etvédelmi szempont érvényesítésére is. Az a legtisztább energia, amit meg tudunk takarítani a felhasználásból, tehát alapvetően erre érdemes áldozni. Ugyanakkor azt hiszem, hogy mélyebb elemzést igényel a megújuló energiaforrások magyarországi hasznosításá nak a tapasztalata. Jelenleg nagyon alacsony részarányt képvisel Magyarországon az alternatív energiaforrás, és az se biztos, hogy kedvező szerkezetben. Tehát itt egy elég bonyolult szabályozásról van szó. Van az országnak egy vállalt uniós kötelezettsége, ami természetesen nem kötődik semmiféle szankcióhoz, hogyha nem ilyen módon teljesül, hanem más módon, tehát ez a nemzeti elbírálásra van bízva, hogy milyen módon teljesíti ezt az ország. Ami vállalt kötelezettségünk: az üvegházhatású gázok, ezen belül is a széndioxid energetikai oldalról történő kibocsátásának a korlátozására vonatkozik. E tekintetben azt hiszem, hogy noha az egész kérdés a Környezetvédelmi Minisztériumhoz és annak szerveihez tartozik, de mint szakmai hivatalnak, a Magyar Energia Hivatal nak a szerepe is meghatározó és jelentős. Én szintén a környezetvédelem témakörébe sorolom - mert úgy gondolom, hogy maga a fogyasztó, az ember is a környezet része, mondhatni, a legfontosabb része - a fogyasztóvédelmi tevékenységet. Ezen a területen, mint a beszámoló számszaki részéből is kitűnt, jelentős előrelépés történt, és komoly feladatokat vállal magára a Magyar Energia Hivatal. A beszámolókat értékelve úgy gondoljuk, hogy ez a szakmai munka tükröződik az elkészített, Országgyűlés elé terjesztett év es beszámolóban, beszámolókban, és a környezetvédelmi bizottság többségi véleménye - ez a kormányoldalt jelenti, az MSZP, SZDSZfrakciókat - egyértelműen általános vitára alkalmasnak, elfogadásra érdemesnek tartja a beszámolókat, és támogatásáról biztosít ja az Energia Hivatal által folytatott tevékenységet. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A környezetvédelmi bizottság ülésén, ahogy már többször említettük, kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Ennek ismertetésé re megadom a szót Tóth István képviselő úrnak. TÓTH ISTVÁN , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Vendégek! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló Józsa képviselőtársunk véleményét bizonyos értelemben sarkosabban fogalmaztuk meg, egyrészt ezért nem tudtuk támogatni az elfogadást. Másrészt pedig ennél súlyosabbnak ítéltük meg az árszabályozásban történt durva változásokat a 2003. évben, ami azt eredményezte, hogy az egyszerű fogyaszt ó vonatkozásában az áram árszabása hiába maradt a hatósági ár árkategóriában, bizony 40 százalékkal emelkedett, az inflációt többszörösen meghaladóan. Azonkívül az árszerkezet nem segítette elő - ahogy az előbb említettem - a környezetvédelmi szempontok ér vényesülését, és egy bonyolult kompenzációs rendszert szerettek volna bevezetni, amely végül is a rászorultsági elvet venné figyelembe. Nem javította a helyzetet ez az árhatósági munka, sőt a kis- és középvállalkozások szintjén jelentős versenyhátrányokat okozott az energiaköltségek megugrása miatt, ami 2003ban indult el. Teljesen világos, hogy ezt nem fogadhatjuk el. Nem fogadhatjuk el azért sem, mert az infláció fölötti mérték a kisfogyasztóknál, a nyugdíjas fogyasztóknál a fogyasztói kosárnak nagyobb ré szét képezi, ezért aki az energiaszámláit az infláció fölötti százalék mértékében kapja meg, nem tudja a reáljövedelmeivel fedezni. De ez egy olyan folyamat megindulása, amely most már 2005re, azaz három év alatt láthatóan igen jelentős többletköltséget j elentett mind a gáz, mind az elektromos áram tekintetében. Azt hiszem, hogy ezt nem hagyhatjuk szó nélkül, legfőképpen azért, mert amint az előbb is említettem, a kis- és közepes vállalkozások versenyhelyzetét olyan mértékben rontja, hogy hiába liberalizál ták a piacot, láthatóan csak a nagyobb fogyasztók és a fogyasztóknak igen kis százaléka
