Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről; a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; beszámoló a Magyar Energia Hivatal 2002. évi tevékenységéről; a Magyar En... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója:
1368 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Podolák Györgynek, a gazdasági bizottság alelnökének, a határozati javaslatok előterjesztőjé nek, 15 perces időkeretben. PODOLÁK GYÖRGY , a gazdasági bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Parlament! A gazdasági bizottság március 23án tárgyalta meg a Magyar Energia Hivatal 2001., 2002. és 2003. évi értékelését, beszámolóját az eddig elvégzett munkájáról. Fel lehet vetni, hogy szerencsése egyszerre három év beszámolóit tárgyalni, különösen úgy, hogy két kormányzati ciklust fed le a végzett munka. A gazdasági bizottságban úgy ítéltük meg, hogy a meglévő helyzet k ezelésére ez az állapot elfogadható. Az a speciális helyzet alakult ki, hogy szükség volt egy kéthárom éves visszatekintésre, hogy érdemben értékítéletet lehessen alkotni az Energia Hivatal munkájáról, hiszen történelmének egyik legnehezebb feladatsorozat át kellett végrehajtania, amikor 2003ban a villamosenergia, 2004ben pedig a gázszolgáltatás liberalizációjának kellett a feltételeit, azon jogharmonizációs lépéseit megtenni, amiről elnök úr is beszámolt. Ez rendkívül bonyolult feladat volt, amely telje s egészében kihatással volt a magyar energiatermelők, szolgáltatók és felhasználók teljes hálózatára. A gazdasági bizottság a vita során egyhangú álláspontot alakított ki, ami ritkán fordul elő egy ilyen fajsúlyú hivatal munkájának - különösen hároméves - értékítéleténél. Gondolom, hogy amikor a bizottság tagjai erről szavaztak, figyelembe vették azt a felelősségteljes munkát, amelyet a hivatal folyamatosan szolgáltatott a bizottság és a parlament részére is. A gazdasági bizottság megállapította, hogy a s zervezet a törvényeknek megfelelően független, ennek a feltételeit meg tudta teremteni, s emellett azon ritka kormányzati szervezetek közé tartozik, amelyek önfenntartók is. Azon ritka kormányzati szervek közé tartozik, amelyek folyamatosan kezelik a parla menti képviselők által felvetett kérdéseket, és ha kell, egyénenként is folyamatosan tájékoztatást adnak. Úgy gondolom, hogy annak az iparágnak, amely ma Magyarországon 1900 milliárd forint árbevétellel rendelkezik, és lefedi az ország energiaellátásának 7 0 százalékát, bizonyos törvényeken és jogszabályokon keresztüli irányítása és ellenőrzése súlyos, nehéz szakmai feladatot hordoz magában. Ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy ez különös feladat, hiszen a törvényeinket szinte teljes egészében át kellett alakítani a gáz, a villany- és a távhőszolgáltatás területén, hogy az európai jogszabályoknak megfeleljünk. Nem kevés vállalatnál ketté kellett választani jogi, számviteli és egyéb tevékenységeket. Azoknak a vállalatoknak, amelyek idáig egy kompakt vállal atot jelentettek, a szervezeti szétválásának feltételeit is meg kellett teremteni. Azt, hogy ez a liberalizáció eredményese Magyarországon vagy sem, majd a következő évek fogják eldönteni. Az, hogy a villamos piac 27 százaléka és a gázpiac 6 százaléka lép ett ki a szabadpiacra, eredmény, s ez körülbelül egybeesik a környező országok és Európa legtöbb fejlett országának a számaival. Sajnos, sehol nem sokkal nagyobbak ezek a versenypályák, mint amilyenek Magyarországon, de egy biztos, hogy ebben nem nyugodhat meg sem a hivatal, sem a parlament. A versenyt tovább kell erősíteni a villamosenergia- és a gázszolgáltatás területén, hiszen vannak jelentős belső tartalékok. A piacot fel kell tudnunk szabadítani, és ebben az Energia Hivatalnak jelentős tennivalói vann ak. (18.30) Három olyan kérdéssel szeretnék foglalkozni, amivel a gazdasági bizottság kiemelten foglalkozott. Az egyik a megújuló energiák kategóriájában a gázmotorok, tehát a kogenerációs erőművekkel kapcsolatosan kialakult helyzet és annak szabályozása a magyar gazdaságon belül, és a biztonságos energiaellátás, valamint a távhőszolgáltatás területe. Egy nagyon sajátos helyzet alakult ki Magyarországon, hiszen az elmúlt, tulajdonképpen négyöt évben, de különösen az elmúlt két évben nem kevesebb, mint 400 megawatt gázmotoros erőművi