Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke:
1363 A paritás azt jelenti, hogy a parlamenti legitimációtól függetlenül minden parlamenti erőnek megfelelő és egyenlő esélyei vannak arra, hogy kifejthesse a nézeteit. Ez az igazi előrevivő, és olyan változat volt ’95ben, ami kimozdította a holtpontról a médiatörvényt. Az egész törvény szellemisége erre épül, az ORTT működési mechanizmusa arra épül, ott mindenkinek a szavazata egyenlő értékű. Az, hogy az élőszóbeli szereplések bizonyos médiumokban nem megfelelő képet mutatnak - egyetértek mindenkivel, aki ezt kifogásolja; bizony, intő jel. De azt a bizottsági üléseken is elég hangsúlyosan próbáltam elmondani, hogy a kiegyensúlyozottság mérésének nem a legmegfelelőbb eszköze a számszerűleg megszámolt esetek, élőszóbeli említések és egyéb más, 150 paraméternek való megfeleltetés. Nem biztos, hogy a kiegyensúlyozottság akkor helyes, ha mindkét fél egyforma módon kap élőszóbeli szereplést. Nagyon lényeges, hogy mi hangzik el. Legalább olyan lényeges, ha nem lényegesebb, mint hogy mik ént és ki szólalt meg élőszóban; fontos, de nem kizárólagos szempontja a kiegyensúlyozottság mérésének. A kiegyensúlyozottság mérése ennél sokkal összetettebb feladat. Utal valamilyen problémára, érdemes megnézni ezek után. Jelzem önöknek, hogy egyrészt kö ltségvetési korlátai is vannak, hogy mélyebb és behatóbb tartalomelemzésekkel foglalkozzunk. A múlt héten a parlamenti és a bizottsági viták tapasztalatain okulva a monitoringmunkaterv elfogadása kapcsán tettem egy javaslatot, ami úgy szólt, hogy legalább a legnézettebb és leghallgatottabb műsorszolgáltatók hírműsorait elemezzük tartalmilag; legalább negyedévente egyet vegyünk ki belőlük, és nézzük meg, hogy tartalmilag hogy néz ki a kiegyensúlyozottság ezekben a kérdésekben. (18.00) Sajnálattal kell monda nom, hogy az önök által jelölt és megválasztott testületi tag sem állt e támogatás mellé. Biztos vannak anyagi okai is, de ezt meg lehetett volna oldani testületen belül, hogy elkezdjük csírájukban azokat a szálakat felfejteni, amelyek a valódi kiegyensúly ozottság kérdésében érdekesek és fontosak. Panaszbizottság - 4. § (1) bekezdés vagy 4. §. Nagyon fontos kérdés, de jeleztem a beszámolómban is: a törvény sem pontos. A 4. § vonatkozásában az (1) bekezdés kifejezetten konkrét esetről szól, a konkrét eset vo natkozásában konkrét műsorszámokról. Az egész panaszbizottsági eljárás arról szól, hogy valaki lát egy műsort, érintett, és panasszal él az adott műsor percétől percéig szóló része ellen. Ez nem műsorszámok sorozatáról szól, a panaszbizottság nem rendelkez ik azzal az eszközzel. És ha megnézik a további bekezdéseket, akkor bizony ott műsorszámok összességéről is kellene nyilatkozni a panaszbizottságnak - képtelenség. A törvény pontatlan e tekintetben, módosításra szorul a panaszbizottság eljárási rendje ebbe n a kérdésben. A testület többsége álláspontját kifejtette, és szűkítette, mert megoldhatatlan a feladat. Valóságshowk, emberi jogok: igen, valóban volt vita. Szintén a beszámolómban említettem, hogy ezek a viták arról szóltak, az ORTT felléphete az embe ri jogok védelmében akkor, amikor az érintett nem kíván fellépni, nem kíván a műsorszolgáltatóval szemben polgári pert kezdeményezni. Vagyunke abban a szerepben, hogy mi ezt megtegyük? Elmozdult a testület álláspontja, és azt döntöttük el, hogy a horizont ális jogviszonyok mentén próbáljuk a kérdést rendezni, és a műsorszolgáltató magatartását ítéljük itt meg, nem avatkozunk abba a jogviszonyba, ami a sérelmet szenvedett és a műsorszolgáltató között fennáll. Lejáró jogosultságok: alapvetően az idei év probl émája. Tudtam, hogy szavazok, amikor szavaztam a testületi ülésen, ellentétben azzal, hogy hibásan szavaztam, pontosan tudtam, megnéztem a jogszabályt. Vita van testületen belül. Jelzem, hogy azok a komoly ügyvédi irodák, amelyek nem kockáztatják imázsukat és hírnevüket, jogi szakvéleményükben kifejtik, bizony lehetséges, sőt valószínű, hogy ez az álláspont a helyes, ahogy én szavaztam. Pályázati eljárásra vonatkozóan írja elő a törvény azt a szavazási rendet. Ez nem pályázati eljárás, ez egy szerződéshossz abbítás kérdése. A törvény különbséget tesz a kettő között. A jogi szakértő álláspontja
