Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
1346 törvénysértések sorozatát kellene elkövetni, hogy az ember a társadalomban létezhessen, hogy véleményt alkosson, h iszen hogyan lehet akkor a munkatársainkat megítélni, hogyan lehet az eseményeket megítélni, hogyan lehet értékelni embereket. És ez vonatkozik még a különleges adatokra is. Ha azt mondom valakiről, hogy a súlyos rákbetegsége ellenére milyen derekasan dolg ozik vagy milyen kitűnő cikket írt vagy akármit mondok, ezzel többszörösen megsértem az adatvédelmi törvényt; legfeljebb az adat tulajdonosa, a természetes személy meg fog hatódni ettől, és nem fog ellenem pert indítani, mert érzi , hogy jó szándékkal mondtam. De valójában, ha ezt ad absurdum betartjuk, akkor ez azt jelenti, hogy állandóan törvénysértések millióit követjük el; minden újság, minden beszéd, minden pletyka, minden társasági együttlét az adatvédelmi törvény állandó, köv etkezetes és nagyszámú megsértéséből áll. Ez egy abszurd dolog. Törvény ennyire nem szakadhat el a valóságtól. A törvényjavaslat finomítani kívánja ezt, és meg kívánja oldani azt az ellentmondást is, ami az adatvédelmi biztosok mentalitása és az Alkotmányb íróság között feszül. Az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalásai szerint személyes adat átalakulhat közérdekű adattá. Az adatvédelmi biztosok álláspontja szerint a személyes adat soha nem alakulhat át közérdekű adattá, az mindig személyes adat marad. A mo stani törvénymódosítás közelíti ezt a két álláspontot, amikor a közérdekből nyilvános adatot megkísérli pontosabban megfogalmazni - és ez igen dicséretes, és azt kell mondanom, hogy egészen jól sikerült megoldás , amikor azt mondja, hogy a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amely nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét természetes személy esetében törvény vagy egyéb esetben - vagyis nem természetes személy esetében - jogszabály elrendeli. Ez egy sokkal korrektebb definíc ió, és ennek alapján el is lehet indulni, és megoldható az az ellentmondás, amely tíz éve vagy nem tudom, mióta feszül az alkotmánybírósági mentalitás és az adatvédelmi biztosi mentalitás között. Tehát ceterum censeo, elkerülhetetlen az, hogy mind az adat definícióját megalkossuk, mind a személyes adat fogalmát tisztázzuk, sokkal részletesebben, mint ahogy itt van. Annak idején, ahogy mondtam, a maradékelv érvényesült, azt mondtuk, hogy minden olyan személyre vonatkozó adat, amelyre külön jogszabály, törvén y vagy más nem ad engedélyt vagy maga a természetes személy nem ad engedélyt, az mind a természetes személy kizárólagos jogosultsága alá vagy joghatósága alá tartozik. Ez nagyon szép így, de valójában nem fedi le a valóságos életet, különösen nem akkor, am ikor a különböző távközlési eszközöknek, jelesül az internetnek meg a televíziónak meg másnak a hihetetlen mértékű fejlődése olyan óriási adattömeget produkál - amelyet adatvédelmi nyelven adatkezelésnek hívunk , hogy amit megismerhetünk, láthatunk, arról véleményt alkothatunk, átalakíthatjuk, továbbíthatjuk, mások számára átadhatjuk. Tehát egyrészt megdicsérve a minisztérium kodifikációs munkáját, és valóban egyetértve kisebb módosítások beiktatásával, a törvényjavaslat állításaival, változatlanul kérem a z igazságügyi kormányzatot, hogy indítson tudományos munkát azzal kapcsolatban, hogyan lehet az adat definiálását és a személyes adat definiálását olyan formában megoldani, hogy az világos legyen minden ember számára, aki a törvényeket alkalmazza. Egyébkén t elfogadom a törvényjavaslatot és elfogadásra ajánlom. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Gyimesi József képviselő úrnak, Fidesz. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mé cs képviselő úr felszólalásával kapcsolatosan kértem szót. Nem tudom, hogy az Alkotmánybíróság és az adatvédelmi biztos között vane bármilyen nézeteltérés is a személyes adatok közérdekűvé nyilvánítása tekintetében, mindenesetre rendkívül érdekes volt Méc s Imre felszólalása, és rámutat arra, hogy a törvény módosítása során a kormány miért értékeli át a közérdekből nyilvános adat fogalmát.
