Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
129 De ugyanez a helyzet az olyan sokat hangoztatott szőnyegezési vagy útjavítási támogatást illetően is. Gondoljuk csak meg, azok az önkormányzatok, amelyek eleve szegények, hogyan is tudhatnának plusz 1 forintot betenni azért, hogy megkapják az állam plusz 1 forintját az utak kijavításár a, hiszen pont az a problémájuk, hogy már nincs pénzük az utak javítására. De ahhoz ők nem is kapnak támogatást, mert már az alapfeladataikat sem tudják ellátni. És ugyanez a helyzet a tömegközlekedéssel is. Csak a relatíve tehetős önkormányzatok engedheti k meg maguknak, hogy támogassák a tömegközlekedést, de csak ők kapnak normatív támogatást, a többiek nem. Összességében: az önkormányzatok között megkezdődött egy szelektálás, egy válogatás, csak a tehetősebbek kapnak állami támogatást, a kicsik halálra va nnak ítélve. De hogy még ennél is kétségbeejtőbb a helyzet, azt az is bizonyítja, hogy a nagyvárosok sincsenek jobb helyzetben. Ugyanis először is a kormány úgy adott, hogy közben a másik kezével azonnal elvett. Azt mondta a kormány, hogy 4,1 százalékkal n öveli az önkormányzatok normatív támogatását - ez egyébként alacsonyabb, mint a tervezett infláció , ráadásul a költségvetés végén egy zárójeles sorban azt mondta, hogy ennek több mint a 60 százalékát úgynevezett államháztartási tartalékba kell tenni, ezt nem is adja oda az önkormányzatoknak, és garanciát sem vállal arra, hogy ezt ebben a költségvetési évben bármikor is kifizetik. Tehát kiadást tervezni rá nem lehet. Ezzel a CCXVIIes törvényt (Sic!) megsértették, hiszen céltartalékba csak céllal lehet öss zeget betenni, általános céllal nem, mert az államháztartási törvény szerint általános cél nincs. Ráadásul így úgy kaptak valamit az önkormányzatok, hogy a pénznek több mint a fele, hogy, hogy nem, azonnal a kormány kezéhez tapadt. Mindezt olyan feltételek mellett, hogy a kormány mindenfajta fedezet nélkül az önkormányzatokra terheli a közalkalmazottak és köztisztviselők bérének a kifizetését, valamint a bérek növekedését. Itt kapcsolódnék Gyurcsány Ferenc mondataihoz: egyszerűen nem igaz az, amit a miniszt erelnök állított, hogy a 3500 milliárd forint adósságnövekmény a köztisztviselők és közalkalmazottak bérére ment, mert jelentem, azt az önkormányzatok fizették ki, és nem a költségvetés, a költségvetés nem adott hozzá támogatást. Nagyon beszédesek a számok . Nézzük meg Tatabánya példáját! Ahhoz, hogy Tatabánya ki tudja fizetni a kormány által diktált béremeléseket, 2002ben még csak 1 milliárd forint hitelt kellett felvennie, míg 2005ben már 3,2 milliárd forintot kénytelen felvenni, úgy, hogy közben a hétsz eresére kellett növelnie az eladott vagyon értékesítéséből származó bevételt, hogy egyáltalán ki tudjon jönni a pénzből. És tessék elképzelni, Tatabánya egy szocialistaszabad demokrata többség által irányított város! Mindenhol ilyen a helyzet. Nem azért k átyúsak az utak, mert a polgármestereknek nincs kedvük kijavítani őket, hanem azért, mert a kormány elveszi az ide vonatkozó pénzt. Ezt nem szabad hagyni, tisztelt kormánypárt, tisztelt ellenzék, mert az önkormányzati rendszer csődbe került. (Taps az ellen zéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében szót kért Juhász Gábor államtitkár úr. Parancsoljon, öné a szó. JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Is mert tény, hogy a 2005. évi költségvetési törvényjavaslat elkészítése, illetve elfogadása szigorú takarékossági elvek mentén történt. Ugyanakkor a helyi önkormányzati alrendszer számára a már benyújtott költségvetési törvényjavaslat is számos területen for rásnövekményt biztosított. Ezek a források az elfogadott módosító javaslatoknak köszönhetően tovább emelkedtek, és 2005ben a helyi önkormányzatokat megillető támogatások 7,9 százalékkal, közel 99 milliárd forinttal emelkedtek. Természetesen vannak priorit ások is, így a helyi szolgáltatások kistérségi társulások útján történő ellátása, a helyi tömegközlekedés gazdasági helyzetének javítása, a szilárd burkolatú belterületi utak támogatása -
