Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 22 (208. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1232 Éppen ezért európai uniós szinten is fontos célkitűzés, most már Magyarország is felvállalta: 1999 óta, több éven keresztül van egy olyan folyamat, amelyben - ahogyan ön is említette - van egy készülő ifjúsági törvény. Enn ek az ifjúsági törvénynek az egyik fő lényege az, hogy egyik oldalról kiszámíthatóbbá tegye az ifjúsági feladatokat az ifjúsági szektor számára, tehát pontosan tudják, egy önkormányzatnak milyen feltételrendszer mellett kell ezen a területen végeznie a fel adatait, és az ifjúsági civil szektor milyen feltételek mellett tudja a munkáját folytatni. Természetesen a másik oldalról a részvétel elvét is segíteni kívánja, azt, hogy Magyarországon aktív, öntudatos állampolgárok legyenek, ezt is segíteni kívánja ez a törvény. Ez azért nagyon fontos, mert például az ifjúsági szervezetekben való részvétel, tehát a fiatalok önszerveződési hajlandósága Magyarországon nagyon alacsony: a teljes ifjúsági populációnak körülbelül 6 százaléka vesz részt valamilyen ifjúsági szer vezetben, és ez nagyon kevés, ha az európai uniós átlaghoz hasonlítjuk. Ez is egyfajta indikátora annak, hogy bizony Magyarországon a fiatalok nem úgy gondolkodnak a közéletről, a részvételről, a közéleti aktivitásról, mint ahogyan azt esetleg Európában va gy a világ fejlettebb részén teszik. Ebben van feladatunk, ebben van közös felelősségünk; mégpedig ez a közös felelősség abban is áll, hogy amilyen példát mutat a politikai elit a fiataloknak, az mindenféleképpen meghatározó a társadalomban, hiszen fontos, hogy mi magunk is példát adjunk, és azt mutassuk meg, milyen az, amikor valaki felelősen politizál, felelősen tevékenykedik a mindenkori magyar kormány nevében vagy az ellenzék nevében a magyar közügyekért, mert ez mindnyájunk érdeke. Köszönöm szépen a fi gyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pettkó András képviselő úr, az MDF képviselőcsoportjából, “Hogyan oldja meg a Gazdasági Minisztérium az alternatív e nergiák elterjedését Magyarországon?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyian ismerik azt a szlogenné vált mondatot, hogy aki kimar ad, az lemarad. Sajnos Magyarország sok tekintetben kimarad az európai fejlődésből, sőt közép- és keleteurópai versenytársainkkal szemben is komoly hátrányba kerül. Így van ez az alternatív energiafelhasználásban is. A magyar kormány súlyos elmaradásban v an, és úgy tűnik, a felzárkózásban nem érdekelt az MSZPSZDSZkormány. Tisztelt Képviselőtársaim! Köztudott, a jelen technikai fejlettségi szintünkön a gazdasági növekedés automatikus energiafelhasználásnövekedést eredményez. Jelenleg Európában 600 gigawa tt energiatermelő kapacitás van, amely 1250 paksi erőműnek felel meg. Az elemzők szerint 2030ig ezt 900 gigawattra kell majd növelni. Nincs más megoldás egy ilyen mértékű növekedés elérésére, mint az alternatív energiaforrások, mint például a biomassza, a víz, a szél, a nap- és a geotermikus energia részarányának növelése. Az Európában felhasznált energiahordozók 15 százaléka szén, 40 százaléka kőolajszármazék, 23 százaléka földgáz, 16 százaléka nukleáris energia és mindösszesen 6 százalék a megújuló en ergiaforrás. Természetesen az egyes tagországok belső energiaszerkezete nagyon különbözik egymástól. Villamosenergiatermelésből Hollandiában a kőolaj, földgáz aránya 95 százalék, Franciaországban 80 százalék nukleáris, míg Ausztriában a vízi erőműveknek k öszönhetően a megújuló energiaforrások aránya 70 százalékos. Ezen felismerésnek köszönhetően az akkor még 15 tagú EU egy ambiciózus célkitűzést fogalmazott meg önmaga számára, miszerint az Unión belül a teljes energiafelhasználásból - tehát beleértve az ár amtermelést, a fűtést, a közlekedést - a megújuló energiahordozók részarányát az 1997. évi 5,4 százalékról 2010re 12 százalékra növelik. Az
