Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 21 (207. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BALOGH MIKLÓS, az oktatási és tudományos bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
1208 januári egyeztet ések a decemberi népszavazástól, és nem választhatóak el a decemberi népszavazást megelőző durva, határontúlimagyarellenes kormányzati kampánytól. Sajnálatos módon az elmúlt hetekben azt tapasztalhattuk, hogy a határon túli magyarok körében a kiábrándulás , a csalódottság, az anyaországgal szembeni elkeseredés meglehetősen nagy fokú. Ezt bizonyították a március 15ei megemlékezések is, és azt hiszem, hogy senki nem állíthatja most már ennek a széles körű és általános jelenségnek a nyomán, hogy ne lenne a ha táron túli magyarokban a magyar kormánnyal, sőt gyakran Magyarországgal szemben is egy nagyon nagy fokú elkeseredettség. Az egyeztetési mechanizmus ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése során is - ahogy mondtam - döcögött, és most is azt kell mondanom , képviselő úr, hogy bár önök azt mondják, hogy a határon túli magyaroknak a szempontjai érvényesülnek ebben az előterjesztésben, én azt hiszem, hogy ez több, mint féligazság. (Dr. Avarkeszi Dezső közbeszól.) Kevesebb, mint féligazság, oké. A határon túli magyarok javaslatai töredékesen jelennek meg, és a velencei bizottságra történő utalás nem egy helyen, hanem több helyen jelenik meg az előterjesztésben, tisztelt képviselő úr. A velencei bizottság ajánlása pedig 2001 őszén született meg, ha nem csal az em lékezetem. Tehát amikor önök ezt a javaslatot előkészítették, akkor illett volna legalább a saját felfogásuk szerinti interpretációját a velencei bizottság javaslatainak már akkor figyelembe venni. (19.30) Tehát végső soron ez a javaslat sokkal inkább teki nthető egy önkorrekciónak, mintsem a határon túli magyarok javaslatai érvényesítésének. De az tagadhatatlan, hogy egy ilyen törvénymódosítás egy hónappal az elfogadását követően eredmény, ezzel Magyarország, a magyar parlament csúcsot dönt, de azt kell mon danom, hogy sajnálatosan ezek az eredmények felemásra sikeredtek. Mindenekelőtt azért, tisztelt képviselő úr, mert nagyon nehéz, ahogy ezt Kozma képviselő úr is elmondta, értelmezni, hogy mire való ez az egész Szülőföld Alap. Ne haragudjanak, nem sikerült megértenünk sem az eredeti verzió esetében - amit nem elleneztünk, tartózkodtunk, sok szerencsét kívántunk önöknek, de nem értettük, hogy mire való a Szülőföld Alap , és most a módosítás sem segít hozzá minket ahhoz, hogy megértsük, mire való ez az egész. Annyit értünk, hogy önöknek fontos, hogy a szülőföldprogramjuk végre egy kis enyhülést hozzon a határon túli magyarokkal való kapcsolatukban, és kívánom önöknek, hogy ez sikerüljön, mert végső soron ez az ország érdeke, a mi érdekünk is lenne, de azt kell mondanom, hogy ez, ami előttünk fekszik, nem igazán ad hozzá az eddigi határon túli támogatási rendszerhez. Miért nem lehet, ha valami lesz ebből, az Illyés Alapítványon keresztül juttatni ezeket a támogatásokat? Mi akadályozza meg önöket ebben? És sorolh atnám még a nagyon komoly kérdőjeleket. Ez a Szülőföld Alap, ne haragudjon, ha egy kicsit nyersen fogalmazok, a december 5ei népszavazást követően kialakult helyzetre irányuló szocialista válasz, de egy szánalmas pótcselekvéssé válik. Többletforrást nem a d. Ahogy itt elhangzott Bagó Zoltán képviselő úr részéről, félmilliárdot már a költségvetési megszorítások keretében zároltak ebből az egymilliárdból. A másik félmilliárdot tudtom szerint a határon túli szervezetek támogatására kívánják fordítani, és ha mé g marad valami plusz, ezzel kapcsolatban meg bejelentették, hogy a határon túli magyarok körében a kormányzat arculatát javító intézkedéseket kívánnak finanszírozni, támogatni belőle. De eleve, ha már egyszer megpróbáljuk garantálni a határon túli támogatá sok összegét, az egymilliárd forintot, ami egyébként előrelépés az eredeti javaslathoz képest, ez tagadhatatlan, de szerencsésebb lenne, ha ez valamilyen formában a költségvetés fix százalékában kerülne meghatározásra, ismerve ezt a nehéz inflációs időszak ot. Maga az elgondolás pedig, hogy egy százalékot a személyi jövedelemadóból hozzá lehet rendelni a Szülőföld Alaphoz, eleve elhibázott. Ebbe a döntéshozatali struktúrába nem lesz Magyarországon jelentős személyi jövedelemadófelajánlás, hiszen miért ajánl janak fel az egy százalékukból a kormánynak - hiszen a kormánynak ajánlják fel - a nemzetpolitikai célokra, hiszen ezt a kormányzatnak a központi költségvetés forrásai terhére kell értelemszerűen megoldani.
