Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 21 (207. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
1204 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Most a bizottságok állásfoglalásának és a megfogalmazódott kisebbségi véleményeknek az ismertetésére kerül sor. Először megadom a szót Kékesi Tibornak, a költségvetési bizot tság előadójának. KÉKESI TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság természetesen a törvényjavaslat gazdasági, költségvetési, pénzügyi aspektusaival foglalkozott. Éppen ezért a velencei bizottság ismert álláspontját átvezető, azt pontosító szabályokat tudomásul véve, észlelve, hogy a szociális támogatás rendszere elmarad a kifizetési, pályázati lehetőségek között, és a szervezetrendszer pontosítása, árnyalása követk eztében a támogatható szervezetek köre nő, ezeket ebben az értelemben tudomásul vette a bizottság többsége. Lényegesnek és természetesen támogatandónak találtuk viszont azt, hogy konkrét és érdemi előrelépés történt az alap működésének tartóssága, biztonsá ga - tehát az egész garanciarendszer, ami az alap mögött van - tekintetében. (19.10) Itt három elem kerül meghatározásra. Az egyik elem nyilván már közismert, hogy az alap bevételei között az állampolgárok, az adózók felajánlásai, az egy százalékok szerepe lnek. Ehhez tette volna hozzá az állam az ezzel azonos mértékű összeget minden következő esztendőben, és ebből a pénzből tudta volna az alap működtetni a rendszert. Természetesen - végiggondolva a lehetőséget , ha az állampolgári támogatások nem ütik meg a kellő mértéket, nem töltődik fel kellő mértékben az alap pénzkészlete ilyenformán, akkor előbbutóbb elveszíti a tőkéjét, nem tudja azt a mindannyiunk által elvárt és kívánt feladatot beteljesíteni, amit hosszú távon szeretnénk ettől az alaptól érzékelni . Éppen ezért fontos eredmény, hogy a törvényjavaslat keretében egy garanciavállalásra kerül sor, az állam vállalja ezt a garanciát: minden évben, függetlenül ezektől a felajánlásoktól, egymilliárd forint tőkeértékre feltölti az alap pénzeszközeit, és ilye n módon minden évben egy garantált támogatási lehetőség van. Természetesen az eredeti törvényjavaslatban, mint ahogy ez akkor hivatkozott és sok tekintetben problémásnak nevezett fejezete volt a vitának, megmarad a jogszabály alapján az átcsoportosítási le hetőség is. Tehát amennyiben olyan források állnak rendelkezésre a költségvetésben, nevezetesen a felügyeletet ellátó minisztérium fejezetében, akkor további pénzeszközöket lehet ezen alap működése céljából átcsoportosítani. A másik két olyan módosítási ja vaslatot egyébként örömmel üdvözöltük, mert sajnálatos módon az eredeti törvényjavaslat tárgyalásakor ezeket akkor a kormány nem támogatta, ezért ezt nagyon konkrét és újabb előrelépésként érzékeljük. Az egyik az, hogy az alap működésének költségét öt száz alékban maximálja a javaslat. Ez korábban ugyan egy más értékekkel, de mint mondtam, módosító indítványként akkor szerepelt. Úgy gondolom, hogy ez mind az alap működésének egy garanciáját jelenti, egy maximális, tehát nem feltétlenül kihasználandó működési összeggel, és egyben biztosítja, hogy nem működésre, tehát nem a szervezet működtetésére kerül nagy összeg elköltésre, hanem valóban a célokhoz rendelődik hozzá az eszköz, a forrás. A má sik ilyen szempont pedig az, hogy azok az alapot működtető szervezetek, nevezetesen a tanács és a hozzá tartozó szakmai kollégiumok, amelyek meghozzák a döntéseket a különféle pályázati kiírások tekintetében - esetleg értelemszerűen az odaítélések, javasla tok formájában szintén , azok a határon túli szervezetek véleményének megismerésével tehetik meg a törvényjavaslat elfogadása kapcsán, hiszen - mint jeleztem - itt is visszatértünk ahhoz a korábban javasolt módszerhez, hogy akkor persze nem kellően körvon alazva - most a MÁÉRT tagszervezeteire utalva - meghatározza azokat a szervezeteket, illetve azt a szervezeti kört, amelynek a javaslata alapján feltölthető ennek a tanácsnak, a kollégiumoknak a köre, és így valóban azok dönthetnek a pénzek elosztásáról, a kikről ez szól.
