Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 21 (207. szám) - A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója:
1201 már megjelenik egy módosító szándék az Országgyűlésben. Hogy mi volt ennek az oka, ezt szeretném önöknek először elmondani. Amikor a kormány meghirdette új ne mzetpolitikáját, nemzetstratégiáját, ennek három elemét emelte ki. Az egyik, hogy a magyar kormány szükségesnek tartja, hogy minden eszközzel támogassa a határon túli magyaroknak, a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldjükön való boldogulását. A má sodik ilyen cél az, hogy mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy a határon túli magyarok minél könnyebben léphessék át a határokat, elsősorban Magyarország és a szomszédos országok határait, de amennyiben lehetséges, akkor megkönnyíteni számukra a z európai uniós határok átlépését. Végül azon határon túli magyaroknak, akik elhatározták, hogy Magyarországon szeretnének élni, és magyar állampolgárok kívánnak lenni, azt a folyamatot, amelyik azzal kezdődik, hogy egy határon túli magyar átjön Magyarorsz ágra, és jó esetben azzal fejeződik be, hogy leteszi az állampolgári esküt és magyar állampolgár lesz, ezt a folyamatot megkönnyíteni, egyszerűbbé tenni, gyorsítani. (Folyamatos zaj.) Elnök Asszony! Elnézést, én most már kiabálok, de képviselőtársaim nagy on hangosan beszélgetnek. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Kérem azokat a képviselőtársaimat, akik hátul beszélgetnek, tegyék ezt a folyosón, mert nem tudjuk folytatni a munkánkat. Köszönöm. (Dr. Avarkeszi Dezs őhöz fordulva:) Önt illeti a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a napirendi pont előadója : Nagyon szépen köszönöm, elnök asszony, a segítségét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az első célt szolgálta az a törvény, amely a Szülőföld Alapról szól. Januárban, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr tárgyalt Bugár Béla és Kasza József elnök urakkal, ezen a megbeszélésen felvetődött ez a törvény, illetve ennek a törvénynek az akkori állapota, és az elnök urak kifejtették, hogy szeretnének észrevételeket tenni az akkor egységes javaslat formájában meglévő jogszabálytervezethez. Ezeket az észrevételeket valóban meg is tették, és közöttük számos olyan volt, amely elfogadható lett volna a kormány számára is. Amiért mégis úgy döntött az Országgyűlés többsége, hogy február 1 4én megszavazták azt a törvényjavaslatot, annak oka az volt, hogy azt szerettük volna, ha a magyar adózók adójuk 1 százalékát már idén is felajánlhatták volna a Szülőföld Alap számára, ezért ez megtörtént. Ugyanakkor azt szerettük volna, hogy azoknak a ja vaslatoknak egy része, amelyeket a határon túli magyar szervezetek eljuttattak hozzánk, ezek valóban beépülhessenek a törvénybe, ezért adtam be az önálló képviselői indítványt a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására. Ez a törvényjavaslat, amelyet mo st tárgyalni kezdünk, többségében ezeket a javaslatokat tartalmazza, ezeknek a javaslatoknak megfelelő módosításokat tartalmaz, illetve egy pontban a velencei bizottság álláspontjának megfelelő javaslatot kíván beépíteni a törvénybe. Néhány elemét szeretné m ismertetni a törvényjavaslatnak. Ezek közül az első az, hogy egy új elemet kívánok beépíteni a támogatások lehetőségei közé, ez pedig a különböző határon túli magyar közösségeknek az egymással való kapcsolatát jelentené, hogy ezt is támogatni lehessen a Szülőföld Alapból, ez a törvényjavaslat 1. §ában szerepel. A második ilyen elem, amiben módosítani szeretném a törvényt, az, hogy milyen szervezetek jogosultak az alap támogatására, és itt szűkíteni szeretném azt a kört, amely ki van zárva ebből a lehetős égből. A jelenleg hatályos szabályok szerint nemcsak a politikai pártok, hanem azok a gazdálkodó szervezetek is, amelyeket a politikai pártok létrehoztak, egy túl bő kör, és ezért az új szabályok szerint csak a politikai párt vagy közvetlen politikai tevék enységet folytató szervezet lenne kizárva az alapból. Szintén a határon túli magyar szervezetek vetették föl, hogy szükség lenne egy garanciára, hogy ne ürüljön ki ez az alap. De a jelenlegi szabályok szerint mindazoknak a befizetéseknek,
